Lexi & Magazine

Te&Én / A nap története

Álomnászút kevés pénzből?

Nagy dilemma volt, hogy vállalkozzunk-e külföldi útra, vagy maradjunk az országhatáron belül. Nyári esküvő lévén természetesen tengerparti útról ábrándoztam, de repülőre egyikünk sem szeretett volna ülni. Maradtak hát a buszos utak a maguk majd' egy napos zötykölődésével. Nem baj, megéri, hiszen így sokkal olcsóbban kijöhetünk, mintha mindenféle reptéri illetékkel meg transzferrel húznának le minket. Akkor épp lakásvásárlás után voltunk, kellett a fejújításra is félretenni. De a mézeshetek kezdetét mégiscsak meg kell ünnepelni, ez nem volt kérdés. A nászút költségvetése nagyjából adott volt, elkezdtem tehát nézelődni mit is tudnánk kihozni ennyi pénzből.

Kitéptem egy füzetlapot, és nagybetűkkel felírtam az egyik oszlopba, hogy belföld, egy másikba, hogy külföld, és gyűjteni kezdtem a pro-kontra érveket. A külföld hatalmas előnye a tengerpart volt, az ugye önmagában feledhetetlen élmény. De vajon megéri úgy is, hogy mindezért hosszú órákig kell egy buszba zárva aszalódni többedmagunkkal, majd odaérve konzervkaján tengődni? Szerintem, ha már nyaral az ember, akkor egyen jókat, sokat, ez számomra elengedhetetlen feltétele a pihenésnek. Szétnéztem pár utazási iroda honlapján, és lefirkantottam az árakat. A félpanziós utak már erősen súrolták, vagy meg is haladták a keretet. Amúgy sem bíztam benne túlzottan, hogy annak ellenére is finom ételt kapnék minden nap, ha nem volna meg a lehetőségem, hogy magam válasszam ki, mit ennék. Nem beszélve arról, hogy nem is feltétlen érteném, mi van az étlapra írva. A külföld hátránya még az is, hogy fejben folyton számolgatni kell, mi mennyibe kerül, és közel sem biztos, hogy meg tudom magam értetni idegen nyelven az ottaniakkal. Meglehet, hogy csak mi akadunk fenn efféle dolgokon, de nekünk fontos volt, hogy zavartalanul töltsük el a nászutunkat. Napimádónak sem mondanám magunkat. Nyár közepén mediterrán vidékre utazva viszont biztos, hogy nem úsztuk volna meg a pokoli hőséget. A tengerpart jöhet, a kánikula mondjon le! (Tényleg, tudtok ajánlani jó tengerpartot 27 fokos levegővel?)

Ami a belföldi utat illeti, mindenképpen valamilyen wellness hotelben gondolkodtunk, gyönyörű lakosztályokkal, pompás ételekkel. Fontos volt még, hogy lehetőleg a hotellel együtt legyen egy strand, ahol kedvünkre áztathatjuk magunkat. Különösen a gyógyfürdőket kedveljük, így olyan helyre vadásztunk, ahol termál- és élményfürdő is megadatik egyszerre. Szerencsére több ilyen hotel is van hazánkban, nem írom le, mi melyik mellett döntöttünk végül. Az volt a mérvadó, hogy az esküvő helyszínéről indulva ez a város volt a legkönnyebben elérhető. Direkt nászutas ajánlatot választottam, vagyis olyan csomagot foglaltam, ahol a szállásdíjon felül adottak voltak még a fürdőbelépők, gyertyafényes vacsora és masszázs. Ha utazási irodával nyaralunk, általában a teljes összeg előre fizetendő, így viszont ezt is el tudtuk kerülni. Mikor utaztunk, már nálunk volt a nászajándékba kapott pénz, az bőven fedezte a hotel számláját úgy, hogy még a lakásfelújításra is maradt.

Odaérve boldogan láttuk, hogy a lehető legjobban választottunk: a nászutas lakosztály nagyobb volt, mint a lakásunk, és az ételek fantasztikusak voltak: hatalmas választék, isteni ízek. A termál- és az élményfürdőbe közvetlen átjárás volt a szobából, csak felkaptunk egy köntöst, és papucsban nekilódultunk. Naponta többször. A fürdő fedett volt, nem tűzött a fejünkre a nap, de ha úgy akartuk, volt kinti rész is. Nem hiányzott. Odabent az élményfürdő gőzpárájában vadul burjánzottak mindenféle egzotikus növények, narancsillat lengte be a teret. Szép, rendezett volt minden, mi pedig jót szórakoztunk az óriáscsúszdákon és az egyéb vízi élményelemeken. A fáradalmakat követően aztán jóízűen megettük az általunk kiválasztott ételeket, annyit, amennyi csak belénk fért, majd lepihentünk a légkondicionált lakrészünkben. Raktak ránk iszappakolást, voltunk masszázson, szaunáztunk, a hotel kertjében kipróbáltuk az íjászkodást, és kaptunk egy-egy belépőt is a közeli állatkertbe és vidámparkba. A kompromisszum, ha volt egyáltalán, talán csak annyi, hogy mindössze 4 éjszakát töltöttünk el itt. De ez idő alatt úgy éltünk, mint király és királynő. Nekem mindig emlékezetes élmény marad a nászutunk, és feltett szándékom, hogy egyszer visszajövünk ide hárman, az azóta született kisfiunkkal.

Kép forrása: http://www.flickr.com/photos/oeschberghof/4812935249/sizes/z/in/photostream/

Címkék:    

Hozzászólások