Lexi Babasztár játék

Lexi & Magazine

Mi is babázunk

Napi húsz perc meseolvasás, és könnyebben megy majd az iskola

Való igaz, egy pici csecsemő látszólag nem lelkesedik a könyvek iránt, de az agy fejlődése a terhesség ötödik hetében kezdődik, innentől kezdve pedig minden apróság nyomot hagy bennük. A most hétvégén megrendezésre kerülő BabaMama Expó csapata elárulja, milyen típusú könyvek passzolnak leginkább porontyod életkorához, ha pedig szeretnél még többet megtudni a kicsik intellektuális fejlődéséről, gyere el november 17-18-19-én a Budapest Sportarénába, ahol számos kiállító, helyszíni tanácsadás és színpadi program vár rátok. Találkozunk az év legnagyobb babás-mamás rendezvényén!

A kétkedőket talán meg lehet győzni egy kísérlettel, amit kismamák egy csoportjával végeztek. A szülés előtt hat hétig felolvastattak velük hangosan egy verset, és a születés utáni napokban a babákat tesztelték, milyen hatással van rájuk a pocakból ismert szöveg. Az eredmény: a babák számára megnyugtatóbbak voltak ezek a versek, szemben azokkal, amiket akkor hallottak először.

 Miért is fontos az olvasás?

  • Az út az olvasás ismerete és szeretete felé csecsemőkorban kezdődik.
  • Fontos a szülői példa és tudatosság, mert az első hat évben utánzással tanulnak legtöbbet.
  • Az olvasás fejleszti a memóriát, a képzelőerőt, a kreativitást.
  • Elengedhetetlen a szókincsfejlesztéshez, és a szövegértés kialakulásához, ami a kommunikáció, a tanulás és a társadalmi beilleszkedés alapja is.
  • A történetekben megismert sokféle szituáció hozzásegíti őket az érzelmi sokszínűséghez.
  • Erős kapcsolat van a korai „tanulási” élmények és a későbbi tanulási képességek között. Napi 15-20 perc olvasás másfél-két év előnyt jelent az iskolában a kortársakhoz képest. Az IQ ötven százaléka pedig négyéves kor előtt alakul ki.

 

Az olvasóvá nevelés kulcsa, hogy mindig a gyermek tudásának, ismereteinek és fejlettségének megfelelő könyvet vedd le a polcról, hiszen azt érti meg, azzal tud érzelmileg azonosulni, és azt tudja beépíteni élményként. Ha nem lesz számára öröm az olvasás, nem fog késztetést érezni rá később sem.

 

Újszülötteknek

 

A születés utáni két hónapban a picik csak 30 cm távolságra látnak, ezért a magzati korból is ismert anyai hang és az őket korábban körülvevő méhfal helyett a szülői ölelés fokozottan növeli biztonságérzetüket. Amennyiben az olvasás és a nyugalom érzése egybefonódik a babában, jó eséllyel használja majd azt önmegnyugtatásra a későbbiekben is. A látásuk fejlettségéhez ekkor a kontrasztos fekete-fehér bébi könyvek illenek.

 

Pár hónapos piciknek

 

Mivel a gyerekek 3 éves korra értik meg az elő- utóidejűséget, az ok-okozati összefüggéseket, és ekkorra érik el azt a szókincset, amivel már komplexebb történetek feldolgozására is képesek, ezért ezt a kort megelőzően a mondókázás, verselés, döcögtetők, dúdolók, lovagoltatók, höcögtetők, ölbéli játékok hosszú sora szerepel az „ajánlott olvasmányok” listáján. Ezekhez a szövegekhez érintések, ölelések, játékok, később kis- és nagymozgások tartoznak.

 

Tízhónapos korban

 

A manipulációs játékok időszakában a rövid verseket tartalmazó lapozókon, leporellókon kívül érdemes olyan könyvecskéket adni nekik, melyek kiszedhető, kinyitható, mozgatható alkatrészekkel készülnek, hiszen elkezdődik az az aktív korszak, amikor jobban szeretnek személyesen is bekapcsolódni a tevékenységekbe.

 

Egyéves apróságoknak

 

Ilyenkor a szókincsbővítésen van a hangsúly, így a képeskönyvek és a böngészők új könyvtípusként épülhetnek be gyerkőcöd könyvtárába. Egyikben az oldalon található kevés, nagy és kontrasztosabb képek dominálnak, hogy könnyen beazonosíthassa és átláthassa a kicsi a lényeget, másikon pedig a képek részleteit kell felismernie.

 

Kétéves korban

 

A második életév betöltése körül jöhetnek a nagy képpel és nagyon rövid szövegekkel ellátott igazi könyvek. Egyre ügyesebben bánnak a tárgyakkal, így kezükbe adhatók a matricás foglalkoztatók és a mágneses könyvek, melyek segítségével játszanak és észrevétlenül fejlesztik szókincsüket és szem-kéz koordinációjukat egyaránt.

 

Hároméves korban

 

Kialakul az éntudat, ezért ekkor az úgynevezett „én mesék” kerülnek fókuszba, melyek a gyerekek hétköznapjairól szólnak.

 

 

 

Négyéves gyerkőcöknek

 

Már tud térben és időben tájékozódni, és komolyabb szókinccsel rendelkezik, így elkezdhetsz rövidebb történeteket mesélni, de még ekkor is meghatározó fontossággal bír a vizualitás. Téma tekintetében még mindig inkább a gyermek világa vagy az ahhoz kapcsolható történetek javasoltak.

 

A későbbiekben

 

Megközelítőleg ötéves korra érik el a gyerekek azt a tudásszintet szókincsben és érzelmi érettségben, amikortól komplexebb történeteket, nagy klasszikusokat, mint Andersen vagy Grimm, és népmeséket is szívesen hallgatnak. A témaválasztás és a képi világ ekkor is meghatározó, mert nagyjából hét éves korra tudják tökéletesen különválasztani a valóságot és a meséket, ezért egy nem megfelelő történet vagy illusztráció megzavarhatja őket, szorongáshoz vezethet.

 

Sokan már ebben a korban is szívesen olvasnak a kicsiknek meseregényeket, amit ők végig is hallgatnak, de ebben a korban célravezetőbbek a rövidebb történetek, amik egy-egy esti mese alkalmával végigolvashatóak. Ne szaladj előre, sokkal jobban fogják érteni és élvezni 4-5 évvel később a hosszabb történeteket, miután a rövidebb történetek már megtanulták értelmezni.

 

Címkék:      

Hozzászólások