Lexi & Magazine

Mi is babázunk / Babyshower

Fizessek, vagy ne fizessek a szülésért?

Nekem szerencsém van a nőgyógyászommal. Első gyermekemmel a magas vérnyomás miatt volt, hogy hetente visszarendelt, és kismamaként időpont nélkül is lehet hozzá menni azonnal, ha úgy érezzük, hogy baj van. 100%-ig megbízom benne, ezért is felügyeli ő mostani terhességemet is, kislányommal. Én soha egy forintot nem adtam neki, SZTK-s rendelésére járok.

Alapelveim szerint én egy orvosnak se fizetek. Hogy miért? Az az igazság, hogy általában szaktudással rendelkező idősebb orvosokkal hoz össze az élet, akiknek orvosi diplomáját az állam fizette ki, tehát mi, állampolgárok (esetükben inkább szüleim). Ezenkívül úgy gondolom, ők is kapnak fizetést, ahogy mindenki más. Elhiszem, hogy nincsenek megelégedve az összeggel, ahogy én se voltam, mikor dolgoztam – és, bevallom, most a gyedemmel se. De nekem se adott annak idején senki plusz pénzt azért, mert kiszolgáltam a boltban, és most se kapok senkitől azért, mert ma 2 kakis pelust cseréltem, nem egyet. Nem vagyok megelégedve az összeggel, de nincs mit tenni. Úgy gondolom, ha valaki orvos akart lenni, azt ne azért akarja, hogy minden beteg fizessen neki vaskos összegeket, hanem azért, hogy segítsen másoknak. De vissza a témához. Ahogy első terhességem előre haladt, jöttek a komplikációk, kiderült: nem lesz ez a szülés olyan egyszerű. Az orvosom már a 30. heti UH-nál közölte, nem fogok tudni kitágulni, és emiatt császármetszésre lesz szükség. Igaza lett.

Elgondolkodtam. A doktor úr vitte végig az egész terhességem, így logikusan benne bíztam meg leginkább. Feladva elvemet elkezdtem utánajárni, hogy vezethetné a szülésem is ő. Hamar megkaptam a választ. Ő csak a Kútvölgyi kórházban vezet szülést, elég borsos áron, kb. 600 000 Ft-ra jött volna ki. Ebből az ember 400 000 Ft-ot csak a kórháznak fizet. Tehát nem is az orvosom kapná eme nagy összeget. (Aki megteheti, nyugodtan szüljön ott, de nekem ez sok volt.) Átbeszéltem a doktor úrral, és lemondtam a nála szülésről. Viszont ő a 2. számú női klinikát ajánlotta. Így abban maradtunk, amíg lehet, mindent ő felügyel, az utolsó 4 heti CTG-re a klinikára megyek, és szülni az ottani ügyeletes orvosnál fogok.

Nem bántam meg a döntésem. Az ottani ellátás profi szintű még, akkor is, ha nem látszik a kórházon. Kisfiam belekakilt a magzatvízbe, én nem tágultam semmit, és a szülés se haladt. Császármetszés lett a vége. Profi műtét után, a kórházi bentlétünk alatt, minden nap megnézett engem és a kisfiam. Szakszerűen vette ki egy hét múlva a varratokat. A velem egy szobában fekvő anyák többsége el se hitte, hogy egy forintot sem fizetek a doktor úrnak. Sokkal több törődést kaptam fizetés nélkül, mintha én is beálltam volna a sorba, és vaskos (120-250 000 Ft-os) borítékot csúsztattam volna az orvosnak. Én pénz helyett egy egyszerű, őszinte köszönőlevelet adtam nőgyógyászomnak egy kis édességkosárral, a 9 hónapos kitartó munkája miatt – és nem pénzt.

Én most az épp gondolkodó terhes kismamáknak azt javaslom: döntsék el, mennyire bíznak az orvosukban, és az jó orvos-e, ugyanis egy jó orvos miután közli, hogy igen, terhes vagy, nem pénzt kell látnia benned, hanem a beteget, akinek most 9 hónapig az élete része lesz.

Ha nem bízunk az orvosban, ne is fizessünk neki! Kérdezzünk körbe, és fórumozzunk akár, mert vannak még olyan orvosok a világon, akik nem a pénzért, hanem a köszönetért végzik munkájukat.

A cikk a szerző véleményét tükrözi. Viktória a cikk megírása óta életet adott kislányának, a Lexi szerkesztősége gratulál neki, és várjuk a szüléstörténetet.

Kép forrása: www.hangthebankers.com

Címkék:        

Hozzászólások