Lexi & Magazine

Blog / Verajuska - Tóth Vera rovata

Tóth Vera tollából – Vihar után

Már mindegy, csak hadd legyél egyedül és pihenhess, de már úgy sem megy? Mert hiányzik valami? Sóvárogsz? Nem tudsz aludni? Legszívesebben eltűnnél?

Az elméd ilyenkor csak kattog és kattog, nem érted a kiüresedést, és közben zakatol a fejedben a gőzvonat...

Na, tessék! Kifárasztottad magad a végletekig, pedig arra is képes vagy, hogy feltöltődj.  

Jó, jó, az egy kicsit több önfegyelmet igényel, de nem halsz bele – csak egy kicsit.

Miután múltkor a fájdalomról írtam, most az azt követő erőszerzés időszakát szeretném bővebben kifejteni: én hogy látom, én hogy éltem meg.

Egyszer fent, egyszer lent.

Miután a fájdalom átrázta testünket-lelkünket, fáradtnak és lehangoltnak érezhetjük magunkat. Beáll a semleges állapot, ahol nem jó és nem is rossz. Olyan apátiaszerű valami, ami nagyon terhes tud lenni, hiszen azt gondoljuk, elvesztettük fényünket, ragyogásunkat, már nem leszünk olyanok, mint előtte.

Persze, hogy nem leszünk olyanok, mert ez egy utazás, mely egy magasabb tudatszintre vihet, más értékrendbe helyezhet át, és csak rajtunk múlik, hogy állunk fel.

Azt hiszem, ekkor szembesülünk vele, hogy mostantól nem csak a külvilágnak élünk. Eddig ez megfelelt. Szép voltam, jó voltam, ha kellett; ezért mindenki elégedett volt velem, de valójában nagyon egyedül voltam, és akkor tombolt bennem a valódi üresség, mert részben egy óriási álomvilágban éltem, elhittem, el akartam hinni azt, ami nem igaz. Én hol voltam ekkor?

Most vagyok itt, és a keserű valóság unalmasnak, ingerszegénynek tűnik. Nem annyira izgalmas, mint az az álomkép, ami szerint azelőtt éltem az életem.

Pont ezért nem érdemes siratni azt, akik voltunk, mert ő nem volt teljesen igazi, nem volt teljesen jelen, belül mindig máshol járt, mást képzelt jónak, mint ami a valódi jó az életben.

Afféle újjászületés is ez, a születés pedig fájdalmas, aztán üres, de én inkább azt mondom, hogy tiszta.

A tisztasággal, az ürességgel, a semmi fogalmával néha nem tudunk mit kezdeni. Ebben az állapotban nem tudjuk eldönteni, merre menjünk, mert még az előre sincs meg.

Adj időt magadnak!

Itt jön az erőltetett menet.

Ha elhagyod magad és elesel, lelőnek, jön a halál.

Pont ezért menj, és csinálj bármit, ami eszedbe jut! 

Tóth Vera tollából - Vihar után

Sportolj, nézz meg egy jó filmet, sétálj emberek között, főzz valamit, találkozz a barátaiddal, szaladj az esőben, menj el kocsikázni, vagy lófrálj céltalanul! Bár ilyenkor nem érdekel semmi, csak a sóvárgás megy, sebeid nyalogatása, a régi éned felidézése, a múltban kutatás, a magyarázatok stresszes keresése, de hidd el, a kitartó munka meghozza gyümölcsét!

Sajnos nem rögtön, de ha megteszed magadért ezt a sok-sok dolgot valamilyen formában, kicsiben-nagyban, de minden esetben ott van, ott lesz a győzelem. Teszteld magad!

Az eddigi berögződések helyett most válassz mást! Pl. reggel munkába ne a megszokott útvonalon menj, ne a reggeli kávéddal kezdd, hanem egy jó teával, ne kettőkor ebédelj, hanem egykor stb. Sokat segítenek ezek a változtatások.

Ha nagyon borzasztóan érzed magad, ne a lassú dalokat kezdd el hallgatni, hanem nézd meg, mit hoz ki belőled egy vidám zene. Persze ilyenkor akkora a düh és az önutálat, hogy már csak azért sem akarod megtenni a jobb hangulat érdekében, de hidd el, idővel kiül a szivárvány a lelkedre. Megérdemled! Mert még egy csomó jó dolog vár, és bele kell kényszerítened magad az életbe, a létbe, a valóságba.

Én tudom, milyen nehéz ez, de az ember csodálatos lény. A psziché lógat és megtart. Azért tesz veled ennyi rosszat, mert védekezik és cselekvésre késztet, tanít. Pl. nem kell rögtön gyógyszerekhez nyúlni. Ha tényleg nem megy, és azt érzed, hogy mindent megtettél, és mégsem jön a hőn várt fényesség, bátran kérj segítséget szakembertől. Nem szégyen.

Remélem, magadtól is menni fog. Mindenkinek sikerülhet túlélni a kiüresedést. Töltsd fel magad igazi élményekkel, ne méregdrága dolgokkal akarj kompenzálni, inkább magadtól válj szerethetővé, tudod, nem a rúzstól (Rúzs nélkül írásomban olvashatod) leszel az!

Idővel minden neked kedvez! Újra észreveszed a napot, a színeket, az öltözködésed is megváltozik, már más lesz a fontos, és az elmúlt időszakra szeretettel és megértéssel tudsz majd gondolni. Bocsáss meg azoknak, akik megtépáztak, bocsáss meg magadnak, és tanulj meg elengedni!Tanuld meg megteremteni a csendet a világ közepén magadban, és jó lesz rád nézni akkor is, ha nem a külsőségekkel akarsz kitűnni, hanem egy farmernadrágban és egy egyszerű pólóban, smink nélkül. Higgy magadban! Teremts! Meg fog jönni majd a társ is, akire annyira vágysz… 

 

Jó töltődést!

 

Vera 

 

Címkék:        


Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások