Első nap: Mézeskalács illata keveredik a fenyőgyantáéval. Le kell meózni a szaloncukrokat is, miközben akasztgatjuk őket a fára. Délutánra a konyhából már üzennek a gyomornak a rotyogó fazekak - gyorsan megdézsmáljuk a kekszesdobozok tartalmát, hogy kibírjuk vacsoráig! És a szent éjszakán, amikor a gyereksereg végre durmol, jólesik elnehezült pocakkal bevackolódni a fotelbe, a fa alól előhalászott ajándék szakácskönyvet lapozgatva.
Második nap: “Remélem, éhesek vagytok!”- mindig ez a mama legelső mondata, miközben a nyüzsgő gyerekcsapat birtokba veszi a nagyszülői házat, mi szülők pedig ledolgozunk egy keveset a tegnapi kalóriákból, miközben a csomaghegyeket az autóból a házba transzportáljuk.
Még szép, hogy éhesek vagyunk! Útban befelé már csipegettünk a hűvös előszobában tárolt sütikből. Ezután végigpróbálgatjuk pirosba és aranyba burkolt fájukról az ezévi arany- és pirospapíros szaloncukorkínálatot. Mama a hagyományos fogások és nehéz húsételek szakértője, Béres Alexandra tuti sírva menekülne, de mi álljuk a sarat.
Harmadik nap: A reggelire feltálalt lesütött pecsenye kacsamáj és kacsatöpörtyű még határozottan felvillanyoz mindenkit. Hogy tiszta legyen a lelkiismeretünk, küldünk azért utána egy Actimelt. Amikor mama azt firtatja, mit ennénk ebédre, fantáziátlannak bizonyulunk. Éjjel tökfőzelékkel álmodom.
Negyedik nap: Színhelyváltás: anyai nagyszülők. Anyukám fogadkozott, hogy csak egészen visszafogottan süt-főz az ünnepre, hiszen nem bír már annyit talpon. Így csak négyfogásos ebéddel vár minket, töltött káposztától a bőröc malacsültig van egy s más az asztalon. Olyan szeretettel csinálta... No, nagy levegőt aztán jöjjön, aminek jönnie kell! A végére már alig kapunk levegőt.
Ötödik nap: Csak egy kis müzlit szeretnék. Vagy salátát. Spenótfőzeléket, lecsót, spagettit... A császárhús látványa már csak sóhajokat vált ki, de hát ott a sok finom maradék. Hétköznapokat akarooooook!
Szeretek főzni és imádok enni, de az ünnepek végére úgy érzem magam, mint szegény farkas, akinek nagymama és Piroska helyett kövekkel van tele a gyomra. A konyha látványa akut menekülési ösztönt vált ki belőlem.
Nincs mit tenni, nálunk így karácsony a karácsony, szeretettel tömnek bennünket, és mi lelkesen, majd lelkesedést mímelve helyt is állunk.
Egyetlen önvédelmi próbálkozásom, hogy otthon, szenteste napján, amikor a fakanál az én kezemben van, könnyű ételekből próbálok nem hétköznapi menüt összeállítani - ha erre családunk kulináris vezetője és főevője (=férj) is áldását adja.
A következő ünnepi ételsor csupa olyan fogásból áll, ami nem nehezít el, a grátisz pedig, hogy elkészítéséhez a szent napból mindössze fél órát kell konyhai tevékenységre szánnunk.
A kacsamell csodás alapanyag, mégis kevesen készítik, mert igen könnyű elrontani. Igazi szépségét rozéra sütve élvezhetjük: ha ezzel otthon még nem próbálkoztunk, érdemes az ünnepet megelőző valamelyik hétvégén egy főpróbát tartani, így a nagy napon már kellő önbizalommal vághatunk bele az egyébként nem különösebben bonyolult műveletbe. A dolog egyetlen titka az idők és hőfokok pontos betartása.
Rózsaszín kacsamell aszúban sütve
Hozzávalók: 1 kacsamell, 1 kk dijoni mustár, 1 tk méz, 8 ek tokaji aszú, só, bors, egy kis csokor kakukkfű
Elkészítés: A kacsamellet leválasztom a csontról: vékony pengéjű filézőkés segítségével, a kést a csont mellett vezetve 2 szép bőrös filét kapok. Levágom róla a nagyobb zsírokat és a bőrt bevagdosom "kockásra".
A sütőt elkezdem előmelegíteni 200 fokra.
A szobahőmérsékletű(!) mellet mindkét oldalán sózom, borsozom. Egy jó minőségű serpenyőbe nagyon kevés olajat öntök és a tűzhely legnagyobb rózsáján nagy lángon forróra hevítem.
A sercegő olajon előbb a bőrös, majd a másik oldalt is 20-25 másodpercig sütöm. Nem konyha- és emberbarát tevékenység, iszonyúan köpködni fog, ezért kötény mindenképp legyen rajtunk. Ezután lecsavarom a lángot, valamivel a közepes erősség alá, és mindkét oldalán 4-5 percig tovább sütöm a húst. Amikor ezzel elkészülök, a hús megnyomkodva még nagyon rugalmas állagú.
Ekkor egy kis tepsi vagy cseréptál aljára szórom a kakukkfű felét, a húst bekenem a mustárból, mézből és aszúból kavart páccal és a tálra fektetem, majd rászórom a maradék kakukkfüvet. Felhasználom az összes pácot, a nagy része szépen meg fog majd állni a bőr kockái között.
Betolom a 200 fokra előmelegített sütőbe és 10 percig sütöm.
A sütőből kivéve ne szeljük fel azonnal, néhány percnyi pihentetés után tálalható.
Ízlés szerint a megsült kacsamellet a sütőből kivéve bőrös felével vissza lehet rakni fél percre a serpenyőbe a saját forró zsírjára, ha még ropogósabb bőrt szeretnénk.
A kacsamell különleges kísérőjeként ajánlom ezt a salátát.
A cékla savanyúságként van beskatulyázva, pedig a sütőben sütött változat sokkal ízesebb, meglepő aromák szabadulnak ki ebből az értékes zöldségből: még azok is könnyen rákaphatnak, akik eddig ódzkodtak tőle. Naranccsal pedig tökéletes párost alkot, nem beszélve a csodás látványról!
A cékla sütését és felkarikázását akár napokkal korábban elvégezhetjük, hűtőben minőségromlás nélkül eláll.
Narancsos céklasaláta
Hozzávalók: 4 nagyjából azonos méretű céklagumó és narancs, 3 ek balzsamecet, 2 ek sötét szójaszósz, 3 nagy csipet só
Elkészítés: A céklagumókat megmosom, egyenként alufóliára rakom őket héjastul, megszórom 1 teáskanál sóval, 1 löttyintés olivaolajjal, becsomagolom és 200 fokon bő órát sütöm.
Amikor kihűlt, meghámozom (szigorúan gumikesztyűben!!!) és felkarikázom.
A narancsot is meghámozom, figyelve arra, hogy fehér héj se maradjon rajta, majd felkarikázom.
Tányéronként felrakok 1 céklát és 1 narancsot, váltogatva a szeleteket.
Kikeverem az öntetet szójaszószból, balzsamecetből és sóból, megöntözöm és tálalható.
A következő süti nem mákos, hanem csupa nagybetűvel MÁKsüti! A legeslegfinomabb mákdesszert, amit valaha ettem, az elkészítése pedig mindössze egy kis kavargálásból áll.
Akár egy nappal korábban is megsüthető, de ha erre vetemedünk, legyen tartalék mák a spájzban, mert erősen fennáll a veszély, hogy szentestére elfogy!
Máktorta
Hozzávalók: 25 dkg darált mák, 1 evőkanál liszt, 3 tojás, 3 dl tejszín, 15 dkg kristálycukor
Elkészítés: A tojást habosra keverem a cukorral, majd a tejszínnel, végül a mákot és lisztet is belekeverem. Nagyon híg massza, de ettől nem kell megijedni.
180 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt csodás tortává sül.
Én citromlével, kevés citromhéjjal és porcukorral ízesített mascarponét adtam hozzá.
Varga Kinga, a http://mamihami.blogspot.com szerzője

0 Hozzászólás
Hozzászólások
Kedves Olvasóink!
A cikkekhez csak regisztrált felhasználók tudnak hozzászólni. Csatlakozzon a Lexi társaságához. Amennyiben még nem regisztrált tagunk az oldalon kérjük regisztrálja magát az oldalon, és szóljon hozzá a cikkeinkhez. Csatlakozzon a facebook oldalunkhoz is, így nap mint nap a facebook-on is követheti a Lexi friss híreit.