Lexi & Magazine

Szellem

A rejtélyes kaptárkövek

Spirituális célt szolgáltak vajon, vagy teljesen racionális magyarázata van a kaptárkövek létezésének? A csodaszép szikláknál ácsorogva – mikor arra jártam –, különböző víziókat láttam magam előtt, mi mindenre használhatták a falakba vájt ablakokat. Talán azért is ihlette meg gondolataimat ennyire a hely szelleme, mert idáig bárhol is jártam utána e sziklák történetének, mindenhol csak találgatásokba futottam. Mit tehettek az ablakokba? Gyakorlati vagy inkább spirituális hasznukat vették? Az élénk fantázia számára éppúgy természetes képzet lenne, hogy megvilágították őket esténként, különleges hangulatot kialakítva ezzel rítusokhoz, mint az, hogy egyszerűbb célokra alakították ki őket. Mindenesetre, konkrét bizonyítékok nem állnak még rendelkezésre.

Megannyi kaptárkő létezik a Bükkben, egyebek mellett Kácson, Tibolddarócon, Cserépváralján, Bogácson, Szomolyán, Noszvajon vagy éppen Sirok határában. Összesen 73 kaptárkövet tartanak számon, 471 „vakablakkal”, melyek a Bükk-alja riolittufa takaróiban alakultak ki. A puha kőzetet feltehetően az egykori vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok tették néhol keményebbé, s ezekben a tufakúpokban lelhetőek fel a titokzatos vájatok. A legszebb kaptárkövek Cserépváralja és Szomolya határában húzódnak. Átlagban körülbelül 60 cm magasak, 30 cm szélesek és 30 cm mély körüliek.

Kaptárkövekre kis hazánkban nem csak a Bükkben akadhatunk, hiszen hasonló fülkék mészkőben, dolomitban és andezittufában is előfordulhatnak, azonban a legszebb példányok mégis a bükki Cserépváralja határában, a Mangó-tetőn állnak. A terület nagy kaptárköve délen található, ez szabályos kúp alakú, összesen 25 fülkével rendelkezik. A keleti oldalon láthatunk egy kisebb kúpot, 5 bemélyedéssel.

A kaptárkövek kultúrtörténeti funkciói vitatottak, többféle magyarázat létezik velük kapcsolatban. Talán a legelfogadottabb feltevés, hogy még az Árpád-korban kialakult riolittufába vájt barlanglakásokkal egy időben jelentek meg a kaptárkövek. A népi történetek is többféleképpen mesélik el a nyílások létezését. Egyesek szerint temetkezési helyként használták azokat, netán pogány oltárkőként is funkcionálhattak. Ami az elnevezésüket illeti, a leglogikusabb az volna, ha méhkaptárnak használták volna a köveket. A szakértők szerint ugyanis az ablakok egy része alkalmas egy méhcsalád fejlődésére. Külföldi példák esetében előfordult, hogy méhviasz maradványira leltek hasonló sziklákban, így a méhkaptári funkció akár helytálló is lehet. A szájhagyomány szerint viszont az is lehetséges, hogy áldozati ajándékok tárolására készítette a fülkéket a honfoglalás korában valamely népcsoport. Régészeti eredmények azonban nem tudják bebizonyítani, milyen céllal alakították ki az üregeket, noha több kaptárkő területéről kerültek elő XI. századi edény-, üveg- és karddarabok is. A rejtélyes kaptárkövek megfejtése mindazonáltal várat még magára…

Forrás: www.cserepvaralja.hu/

www.fsz.bme.hu

A kép forrása: www.rozsakert.com

 

Címkék:          

Hozzászólások