Lexi & Magazine

Szórakozás / Film

MILF-nek lenni menő!

Manapság egyre többet foglalkozik a társadalom azzal a kérdéssel, hogy egy nő attól, hogy középkorú, túl van már egy házasságon, és szült gyereket, lehet-e ugyanolyan vonzó a fiatalabb férfiak számára, mint a húszas éveikben járó társai. Ritkább ugyan, de előfordul olyan felállás, mikor a nő az idősebb, viszont az ilyen kapcsolat is éppolyan tökéletesen tud működni, mint bármelyik másik. A hölgyet azonban ilyenkor leginkább azzal szokás vádolni, hogy csupán azért van sokkal fiatalabb párja, mert a huszonéves férfiak szexuálisan aktívabbak, és bár ez nem elhanyagolandó szempont, de sem mentálisan, sem egzisztenciálisan nem képesek megadni azt a hátteret, amire egy negyvenes éveiben járó nőnek szüksége van. Persze ez csupán általánosítás, hiszen nem kortól függ, ki mikor válik éretté. Ez szolgál az új francia romkom, a Felcsípve központi témájául is.

Főszereplőnk Alice (Virginie Efira), egy harmincas évei végén járó, kamaszodó lányát egyedül nevelő divatmagazin-szerkesztő. Munkájában és magánéletében is maximalista, öntudatos, komoly, már-már karót nyelt. Vérbeli karrierista, aki igencsak komolyan veszi a harcot az előléptetésért. A véletlen folytán egy repülőúton megismerkedik a tizenkilenc éves egyetemista Balthazarral (Pierre Niney), és a srác azonnal vonzódni kezd hozzá. Később Alice munkatársai eléggé félreérthető helyzetben kapják őket lencsevégre, és egy fotó twitteres posztolását követően másnap már az egész szerkesztőség ezen csámcsog. A problémák viszont igazán akkor kezdődnek, mikor a főszerkesztő közli Alice-szel, hogy mennyire tetszik neki az új stílusa, és ezzel a lázadó hozzáállással talán megkaphatja a hőn áhított pozíciót a Rebel magazinnál. Ezután szerencsétlen fiút kiegészítőként hordozza magával a puccos bulikba, aki azt hiszi, a nő is ugyanúgy érez iránta, mint ő. Alice egyre jobban felenged Balthazar társaságában, teljesen kivirul, és lassan már azt sem tagadhatja le, hogy beleszeretett egy nála húsz évvel fiatalabb férfiba.

Vérbeli romantikus vígjátékot láthatunk sok humorral, az ultracsöpögős jeleneteket pedig, hála az égnek, mellőzték a készítők (vagy ha elvétve találunk is egyet-kettőt, akkor azokat gyorsan elütik egy poénnal). Az előzetest nézve féltem, hogy hajazni fog a Catherine Zeta-Jonesszal és Justin Barthaval fémjelzett Újrakezdők – Szerelmes szingli szittert keresre (2009), de szerencsére a film túllépett amerikai kistestvérén, és valami újszerűt csempészett a téma megközelítésébe. A film rendezője és forgatókönyvírójaként is jeleskedő David Moreau remekül látta meg a különböző helyzetekben megbúvó komikus lehetőségeket, és követte a bevált sémát: egy jól összegyúrt romkomba mindig bele tud feledkezni az ember.  A karakterek szerethetők (főleg Pierre Niney hatalmas ufó-boci keverék szemeivel), és a mellékszereplőkre sem lehet panasz, hiszen a főszerkesztő ugyanúgy ontja magából a viccesebbnél viccesebb beszólásokat, mint Balthazar apja. Könnyű nyár esti csajos film, ami bár túl nagy mélységekig nem ássa bele magát a központi szerepet játszó kérdésbe, de rávilágít a lényegre: a kor nem számít és a szerelemben mindent szabad!

Fotók: MTVA

Címkék:          

Hozzászólások