Lexi & Magazine

Gyermek / Cseperedő

Rajzfilmekbe csomagolt világunk

Trillázó hősnők, bumfordi hősök

Az egész estét betöltő Disney rajzfilmek között mindenkinek van kedvence. Ezeket nézve a gyerekek megismerkedhetnek a klasszikus meseirodalommal, mert legtöbbször népszerű történetek elevenednek meg a szemük előtt. Méghozzá nem is akárhogyan! A kicsik a tévé által egy varázslatos, gyönyörűen megfestett környezetbe csöppenek. Operettáriáknak vagy duetteknek megfelelő dalbetétek is mindig tarkítják ezeket a rajzfilmeket. Így a gyerekek észrevétlenül közelebb kerülnek a zenéhez, képzőművészetekhez. Noha a kislányok a páratlan szépségű királylánnyal, a fiúk pedig a kardot rántó lovaggal szeretnek azonosulni, egyre több az olyan animációs film, aminek a főszereplője Shrek-szerű mamlasz, vagy gonosz antihős, mint Gru, akit nemrég láthattunk a moziban. Ez a szemléletváltás hozzájárul a gyerekek látókörének szélesítéséhez és egymás iránti toleranciájuk növeléséhez.

Szörnyeteg vagy szerencsétlen balek?

A mesékhez hasonlóan a rajzfilmekben is mindig megjelenik az ellenség. A hagyományos modell szerint a főhősöket halálos veszély fenyegeti például egy hatalmas fogsorú vadállat vagy egy rémisztő kacajú boszorkány személyében. Ezek legyőzése jelenti a végső diadalt. Persze ennek nem csak a boldog végkifejlet miatt van jelentősége. Rögzülhet például a gyerekben, hogy érheti akármilyen nehézség az életben, azon felül tud kerekedni, hiszen a mesehősöknek is mindig sikerül. Más rajzfilmekben viszont az ellenfél egyáltalán nem rémisztő, sőt inkább kedvelhető figura. A Tom és Jerryben például nehéz megmondani, valójában ki a rosszfiú kettőjük közül. A prérifarkast pedig valósággal sajnáljuk, amiért mindig alulmarad a gyalogkakukkal szemben. Az ilyen felállás segít más szemszögbe helyezni a konfliktusokat a gyerekek számára is, hiszen az életben sem mindig dönthető el egyértelműen, hogy melyik félnek van igaza.

Együtt minden könnyebb

Közösségformáló erejű az is, hogy a rajzfilmekben szinte mindig szükség van összefogásra a gonosz legyőzéséhez. Habár a szereplők között előfordulhatnak kisebb viták – szintén a valóságos emberi kapcsolatokat leképezve –, végül mindig bebizonyosodik a csapatmunka fontossága. Sokszor nem is az életüket mentik így a rajzfilmhősök, hanem a területüket, várukat, ami pedig nem más, mint a gyerekek számára biztonságot nyújtó otthon szinonimája. Az otthonhoz kapcsolódik egy másik érték, a család, ennek fontossága viszont sokszor épphogy a hiányán keresztül nyilvánul meg a mesékben. Gondoljunk csak az elárvult, majd a mostohája révén kirekesztett Hófehérkére vagy Hamupipőkére!

Szárnyaspónik és szívesbocsok

A rózsaszín, cukormázas rajzfilmek főszereplői általában gyerekek vagy valamilyen aranyos kis állatkák. Valójában a gyerekeket szimbolizálják ezek a figurák is, akik azonban sosem nőnek fel. Végtelenített történet az övék, minden epizódban hasonló sztorival. Igazi fogyasztói világ épül rájuk: a szereplőkkel nemcsak a képernyőn találkozunk, hanem játékok, édességek, ruhadíszek formájában is. Ezekben a mesékben még az ellenség is hiányzik, vagy ha van, akkor könnyedén elbánik vele még egy gyerek is: csupán bátorság, talpraesettség, kitartás szükségeltetik hozzá. A felnőtt életre felkészítő üzenet mellett ezek a rajzfilmek inkább a gyerekek világát idealizálják. Azt egy megzavarhatatlan paradicsomi létnek állítják be, amely elkülönül a felnőttvilágtól. De vajon tényleg jót tesz ez a szemlélet a kicsiknek?

A „gyilkolászós” rajzfilmek

Az eladható termékekre koncentrálnak azok a mesék is, amelyek harcról, fegyverekről, járművekről szólnak. Transformers és szuperhős figurák a boltok polcain, tömény agresszió a képernyőn. A csoda és varázslat helyébe az ezekre képes technikai eszközök lépnek. Az emberi kapcsolatok háttérbe szorulnak, a rajzfilm színtere sem harmonikus: általában sötét elhagyatott helyeken vagy zajos városban játszódik a történet. A zene is zaklatott, inkább csak zörejek, rettenetes gépzajok hallhatóak. Mindez szemlélteti azt a káoszt, ami olykor a való életben is jelen van. Mi az oka, hogy mégis annyira népszerűek ezek a rajzfilmek a gyerekek körében? Talán csak annyi, hogy ők a meséket illetően is óhatatlanul olyan környezethez vonzódnak, ami a mindennapok során körülveszi őket. Az pedig rajtunk, felnőtteken múlik, hogy ez a környezet milyen…

Forrás: Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor: A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei

Kép forrása: http://www.flickr.com/photos/oddharmonic/2405784549/sizes/m/in/photostream/

Címkék:      

Hozzászólások