Lexi & Magazine

Gyermek

Ovisok leszünk! – Nevelési módszerek az óvodákban 1. rész

Projekt módszer

Ez a módszer a tervező típusú, két lábbal a földön álló gyerekeknek kiváló. Ha szeretnéd, hogy gyermeked kiváló problémamegoldó legyen, ez a ti módszeretek! Az oknyomozó, kutató, miérteket kereső gyerekek csak úgy lubickolhatnak az érdekes projektekben!

A projekt módszer a gyermekek eltérő fejlődési ütemét alapul véve a valós élet problémáinak megoldására törekszik. A nevelés különféle projektek mentén történik, amely jelentheti gyakorlati feladatok megoldását (pl. kenyérsütés, szüret), esztétikai élmények átélését (pl. színházi előadás), egy probléma megoldását (pl. kirándulásszervezés), valamilyen tevékenység elsajátítását (pl.a biciklizés megtanulása), valamilyen tudás megszerzését (pl. állatok táplálkozási szokásainak megfigyelése).

A projekt kiválasztásánál fő szempont, hogy a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát felkeltse, számukra a téma érdekes legyen, megvalósítása pedig tevékenységek sorozatából áll, amely a közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségét adja meg a gyerekeknek. A cél a probléma megoldása, a produktum létrehozása, a tanulás ennek csak eszköze, pozitív hozadéka.

A módszer alapelve, hogy a gyermek abból okul leginkább, amit maga lát, figyel és megtapasztal. A folyamatot - a témakiválasztástól az értékelésig - pedig a gyermekek természetes kíváncsisága, nyitottsága viszi előre.

Waldorf-pedagógia

A Waldorf pedagógiai irányzat hazai meghonosításában nagy szerepe volt Vekerdy Tamásnak, aki máig is ezt a szemléletet képviseli. Középpontjában a gyerek áll, a maga változó testi-lelki-szellemi igényeivel.

Ha gyermeked folyton rajzol, énekel vagy táncol, esetleg mindhármat egyszerre, két módszer közül is választhattok, mindkettőt szeretni fogjátok: a Waldorfot és a Montessorit is.

A Waldorf-pedagógus a művészetek és az alkotó, kreatív cselekvés erejével építi a gyermekek személyiségét és értékvilágát .Megismerteti velük és ápolja a helyi hagyományokat, kulturális örökségüket. A környezet és a természet iránti felelős magatartásra nevel. A gyerekek részt vesznek háztartás és kézimunka, kézműves foglalkozásokon, ahol a legkülönfélébb természetes anyagokkal találkoznak. A művészeti foglalkozásokon zene-ének és verstanulás folyik, sokszor hallgatnak mesét, rajzolnak, formáznak, babáznak. Nagy hangsúlyt kap a mozgásfejlesztés.

A módszer szerint a gyermek utánzással tanul, és ehhez megfelelő követendő mintákat kell látnia és átélnie maga körül, ezért az óvodai időben az óvónő semmit sem csinál, amit a gyerekek nem utánozhatnak. Tevékenységével inspirál, és szabad játékra ösztönöz.

A Montessori-irányzattal megegyezően itt is nagyon fontos szerepe van a környezetnek. Mindenben a harmóniára és a természetességre törekszik.

 Montessori-pedagógia

A legtöbb művészeti óvoda a Montessori-módszert alkalmazza kiegészítve valamilyen művészeti készség - tánc, zene, kézművesség, mozgás – oktatásával.

A Waldorf és a Montessori is nektek való, ha gyermeked humán beállítottságú, érzékeny és fogékony a művészetek iránt. Akkor is érdemes ilyen intézményben gondolkodnotok, ha csemetéd igazi egyéniség, mert itt szárnyakat fog kapni!

A módszer az egész személyiség fejlesztésére törekszik, a legfontosabbnak az érzelmi, szociális nevelést tartja, a szeretet, elfogadás, tolerancia megtapasztalását és ezek beépítését a gyerekek értékrendjébe. Ehhez kapcsolódik a növények és állatok szeretete, gondozása, védelme: a természet szeretetére nevelés. A gyermekek a gyakorlatban sajátítják el az együttélés, az egészséges életmód, a környezet védelmének a szabályait, a jó szokásokat, a rend szeretetét.

A Montessori-szemlélet nagy hangsúlyt fektet az önállóság fejlesztésére a mindennapi életben, amely a gyermek függetlenségének is alapfeltétele. Montessori meggyőződése, hogy a gyermek saját tevékenysége, saját tapasztalatai által tanul, ezért fontos, hogy önálló gondolkodásra, döntésre, választásra, önellenőrzésre, összefüggések felfedezésére buzdítsuk őket játék vagy munka formájában. A pedagógus segítőtársa a gyermeknek. Tapasztalatszerzésében támogatja, de megadja neki a függetlenséget is. Az óvodapedagógus minden gyerekkel külön foglalkozik, segít nekik a saját útjukon, saját tempójukban fejlődni.

A Montessori-óvoda speciális taneszközöket használ, és nagy hangsúlyt fektet a környezetre, amelyben minden eszköznek, tárgynak megvan a saját, állandó helye. Fontos, hogy ezek mindig a gyermek testi adottságainak megfelelően legyenek elhelyezve, elérhető magasságú polcokon, témák szerint csoportosítva, átláthatóan, a megszokott helyükön.

Kiemelt szerepet kap az esztétikai nevelés, ezért a csoportszoba és minden tárgy –legyen az dísz- vagy akár használati tárgy – a funkcionalitáson túl külső megjelenésében is szépséget, harmóniát sugároz.

A módszer ma már nem csak 12 éves korig alkalmazható, az irányzatot továbbfejlesztették középiskolákra, sőt felsőoktatási intézményekre is.

 A sorozat harmadik részében további pedagógiai irányzatokat, programokat mutatunk be, többek között a Carl Rogers-, a Freinet-, és a kétnyelvű nevelési módszert.

 Forrás: ddmcdn.com; 1duniaanakku.blogspot.com

Címkék:    

Hozzászólások