Lexi & Magazine

Gyermek

Ovisok leszünk! – Nevelési módszerek az óvodákban 2.

Freinet-pedagógia

A jövő szóvivői itt kezdhetik karrierjüket. Ha gyermeked egyenrangú félnek tekinted, bevonod őt a család problémáinak megoldásába (természetesen az ő szintjén), ez a módszer passzol leginkább hozzátok.

Szót adni a gyereknek” – Célestin Freinet módszere röviden és tömören ebben az egy mondatban kifejezhető. A pedagógia irányzatának lényege, hogy adottságainak, képességeinek, szükségleteinek megfelelően tanítsuk a gyermeket.

Freinet szerint a kisgyermek fejlődésében 4 éves kor táján új szakasz kezdődik, amelyben szinte robbanásszerű erővel jelentkezik a munkavágy, a megvalósítás, az alkotni akarás törekvése. Erre az életszükségletre építve kerül a középpontba az óvodában a munkálkodás, a munka jellegű játék. Törekvése hasonlít a Waldorf-pedagógiai irányzathoz, hiszen ott is elsődleges szerepet játszik a munka. Feladatának tartja, hogy minden gyermeket képességeinek maximumára juttasson el saját erői segítségével.

Az óvodai életet a természetközeliség jellemzi, amely maga is alkotásra, játékra inspirál. A csoportszoba műhelysarkokra van felosztva, ahol minden szükséges eszköz fellelhető, és a megtapasztalt élmények beszélgetőkörben kerülnek átadásra. Lényeges szerepe van a közös és az egyéni tervezésnek, a közösen kialakított szabályoknak, hogy a gyerekek sokféle tevékenység közül tudjanak választani, amelyben érvényesül az egyéni haladási ütem, a sajátos érdeklődés. Az óvoda a gyerekek spontán kifejezőkészségét fejleszti, alkotásra és együttműködésre késztet, s ehhez kapcsolja a kulturális és szociális örökség felfedezését, megismerését.

Az óvó néni már a kezdetektől nagy önállóságot hagy a gyerekeknek, nap mint nap választási, döntési helyzetek elé állítja őket, megtapasztaltatva velük a döntés örömét és súlyát. Ő mindezt a háttérből figyeli, ebben nagyon hasonlít a Montessori-módszerhez.                                                                                                                         

Carl Rogers-módszer

Ha számotokra az amerikai típusú oktatás szimpatikus, akkor a Carl Rogers-módszer telitalálat lesz! Az egyéniség szabad kibontakoztatása, a szociális készségek korai fejlesztése és az érdeklődésközpontú nevelés adja az alapját ennek az irányzatnak, amelynek már egészen a felsőoktatás szintjéig van kontinuitása.

A Carl Rogers oktatási módszer személyközpontú szemléleten alapul. Célja olyan fiatalok nevelése, akik biztos alapkészségekre épített, megalapozott tudás birtokában, magas szintű szociális kompetenciával, másokkal együttműködve érvényesülnek az életben.

A módszert sokáig csak iskolákban alkalmazták, de később kiterjesztették az óvodai nevelésre is.

A vegyes életkorú csoportokban együtt játszanak kisebb és nagyobb gyerekek. A módszer hívei szerint az ilyen összetételű, életszerű, jól funkcionáló közösségekben természetessé válik a kisebbek segítése, a másokhoz való alkalmazkodás, ezáltal fejlődnek a szocializációs képességek és a gyermekek közötti társas kapcsolatok.

A módszer célja az alapvető képességek, készségek és jártasságok fejlesztése. Ennek érdekében sokféle tevékenységgel tanulnak, amit lehet, kipróbálnak, a teret kreatívan használják, és sok külsős programon is részt vesznek. Így a tudás nem elszigetelt módon érkezik a gyerekekhez, nem azt élik meg, hogy a tanulás csak az óvodára, iskolára tartozik, hanem megtapasztalják, hogy mit mire tudnak használni az életben. A több forrásból érkező tudás biztosabb, stabilabb alapot ad a későbbiekben.

A módszer a tanévet természeti változásokon alapuló szakaszok és a hozzájuk kapcsolódó ünnepek alapján öt periódusra osztja: a periódusok témanappal kezdődnek és ünneppel záródnak. A nevelés fontos részét képezi a szociális kompetenciák fejlesztése (ön- és társismeret, kommunikáció, konfliktuskezelés tanulása) és a speciális ismeretek, mint művészetek, kutatás, nyelvtanulás és úszás, elsajátítása.

Feladatuknak tekintik a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, természettisztelő magatartás kialakítását a közvetlen környezet értékeinek megőrzésével, környezetszennyező folyamatok káros hatásainak megismerésével. Céljuk, hogy visszavezessék a gyerekeket a természetközelséghez, a szemlélődéshez, és kivezetni őket a fogyasztásfüggőségből, és így alapjaitól felépíteni egy minden szempontból takarékosabb életmódot.

Kétnyelvű nevelési módszer

Ha a korai idegennyelv-tanulás elkötelezett hívei vagytok, és ha szeretnétek, hogy gyermeketek nemzetközi iskolában vagy kéttannyelvű intézményben tanuljon tovább, akkor érdemes ilyen óvodát is megnéznetek, még akkor is, ha a havi költségek magasabbak.

Bár itthon az idegen nyelvi oktatás csak az általános iskola negyedik osztályától kötelező, számos iskola – és óvoda – él azzal a lehetőséggel, hogy nyelvoktatást biztosít a kisebbek számára is. Mivel az ilyen, korai nyelvoktatás nem kötelező, egyes óvodák alapítvány útján, más önkormányzati intézmények pedig saját gazdálkodásból működnek.

A kétnyelvű gyermekek vizsgálata során kiderült, hogy azok, akik több nyelvet használnak, nem csupán nyelvi készségeiket tekintve fejlettebbek egynyelvű társaiknál. Ha a gyermek korán megtapasztalja, hogy egy fogalomra több szóval, kifejezéssel is utalhat, gondolkodása rugalmasabb, asszociatívabb jellegű lesz. Változatosabb tanulási stratégiákat alkotnak, több csatornát használnak, ezáltal célirányosabbak is lesznek. A korán elsajátított idegen nyelv révén a gyermek kulturális horizontja is tágul. Kimutatott tény, hogy bizonyos beszédhibák (dadogás) esetén a nyelvtanulás anyanyelvükön is fejlesztheti a gyerekeket, ugyanis, ha idegen nyelvet használnak, suttognak vagy énekelnek, dadogásuk megszűnik. A kétnyelvű intézmények különböző módszerek mentén dolgoznak:

Van olyan óvoda, ahol kizárólag idegen nyelven – elsősorban angolul – oktatnak, kis, tíz-tizennyolc fős csoportokban. Két nevelő foglalkozik a gyerekekkel és minden csoportban legalább az egyik nevelő angol anyanyelvű. Tematikus rendszerben dolgoznak, korcsoportra bontva és hetente más-más témakört járnak körül.

Nem ritka, hogy a gyermekek között nemzetközi barátságok köttetnek és előfordul, hogy a barátok egymás nyelvén is megtanulnak néhány szót.

A „Kreatív Angol” módszer esetében másfél éves kortól foglalkoznak kisgyermekek oktatásával. A gyerekek oktatása négy alappillér köré csoportosítva történik: 1. Drámával, hogy gátlásaik idegen nyelven is felszabadulhassanak. Kicsiknél bábokba bújtatják a beszélgetőpartnert, később pedig a gyerekek bújnak más bőrébe. 2. Zenével, hogy a hangképzésük, intonációkészségük és ritmusérzékük fejlődhessen. 3. Mozgással, hogy a gyerekek agyuk mindkét féltekéjét, egyszerre használhassák. 4. Kézműves tevékenységgel, hogy az életből ellesett helyzetekben automatikusan tudják használni a nyelvet.

A sokféle irányzat közül talán nehéz kiválasztani egy hároméves gyerek számára a legmegfelelőbbet, mégis érdemes időt és energiát szánni rá, hiszen az élethez, a tanuláshoz és a másokhoz viszonyulás alapjait fektetitek le. Ne feledjétek, nem rólatok, hanem a gyermeketekről van szó! Ne vetítsétek ki rá saját vágyaitokat, megvalósulatlan álmaitokat! Meg kell próbálnotok objektíven szemlélni az óvodaválasztást, meghatározni csemetétek személyiségét, készségeit, képességeit, hiszen egy jól megválasztott óvoda és később iskola mérföldköveket jelenthet a gyermeketek tehetségének felszínre hozásában!

Forrás: milehighmamas.com;tenerbuenasalud.com

Címkék:          

Hozzászólások