Lexi Babasztár játék

Lexi & Magazine

Mi is babázunk / Szakértő

Játék, játék, de csodás!

A játék az élet napos oldala, a gyermekkor kiváltsága, az emberség velejárója. Nincs gyermekkor játék nélkül. A játéktevékenység fejlődése szorosan kapcsolódik a gyermeki fejlődés egész menetéhez. Kialakulásáról csak akkor beszélhetünk, ha kifejlődtek az alapvető érzékeszervi-mozgásos koordinációk, melyek lehetővé teszik a tárgyakkal való kapcsolatot és cselekvéseket. Ezekben a folyamatokban fontos szerepe van a szülőknek. Hiszen a gyermek az ő segítségükkel fog először megismerkedni a játékkal. Kezdetben a gyermek a tárgyak használatát nem ismeri, a felnőttek irányítása és segítése nélkül. Így a szülőkkel együtt fedezi fel a világot, és tanulja meg az egyes eszközök használatát. Miután egyre több dolgot megismernek, idővel kialakul bennük az önálló cselekvés vágya.

A gyermekkorban a játék az önfeledt kikapcsolódást jelenti. Ennek során készségek, szokások, magatartások, képességek fejlődnek ki, amelyek egész életükben elkísérik majd őket. Játék közben megtanulják kezelni frusztrációjukat, próbálnak tovább fejlődni, osztozkodni a többiekkel, és hangot adni gondolataiknak, elképzeléseiknek. A játéknak csak a gyermeki fantázia szab határt. Témái, eszközei úgy változnak, ahogy a gyermek életkörülményei átalakulnak. A gyerek minél többet tapasztal, elsajátít bizonyos kézségeket, annál szélesebb látóköre lesz, és a játék határai tovább tágulnak. A játék fejezi ki legjobban a gyermek viszonyát a környezetéhez.

Ahogy nő a gyerek, annál többféle játékot talál ki. A legkedveltebbek közé tartoznak a szerepjátékok. Ezen keresztül találja meg saját önazonossággát. Kezdetben a játéknak nincs története. 3-4 éves korban megjelennek a történettel rendelkező játékok, melyek egyre bonyolultabbak és tervszerűek lesznek. A személyes életből, illetve a közvetlen környezetből merítenek példákat, amelyekből felépítik a játékukat. Maguk a szerepjátékok 2 irányban fognak fejlődni. A rendezői játék az egyik irány, ami azt jelenti, hogy a gyermek a játékeszközökön keresztül fejezi ki magát. Ő maga rendelkezik a játékok felett. A másik iránynál a gyermek maga alakítja a különböző szerepeket pl. papás-mamás. A szerep megjelenésével jut el addig, hogy a gyerkőc már nemcsak a játék kedvéért, hanem saját magáért játssza el a szerepet.

Fontos szem előtt tartani, hogy a gyermek és a játék szoroson összekapcsolódik. Meg kell teremteni az ehhez szükséges lehetőségeket. Engedni kell nekik, hogy játszanak, tanuljanak, és tapasztalot gyűjtsenek. Kezdettől fogva „tanítani” kell őket, hogy játsszanak: hogyan tudják magukat hasznosan és örömtelin elfogalni – ez persze nem jelenti azt, hogy minden percüket be kellene beosztani. Elengedhetetlen, hogy a gyermek életében helyet kapjon a játék, hiszen fejleszti az érzelmi és szociális kompetenciákat egyaránt. Komoly funkciója van, azt is mondhatjuk, hogy felkészülés a felnőtt szerep maradéktalan ellátására.

 

 

Kép forrása:www.teachingchildrenmanners.com;developachild.net


 

Címkék:      

Hozzászólások