Lexi & Magazine

Világ / Portré

Interjú Bercsényi-Bíró Zsuzsanna teaszakértővel

Bercsényi-Bíró ZsuzsannaLexi: Mikor és hogyan kezdődött a „teaszerelem”? Milyen út vezetett odáig, hogy Önből teaszakértő lett?

Bercsényi-Bíró Zsuzsanna: Élelmiszeripari technológus üzemmérnökként végeztem, de rövid idő után folytattam a tanulmányaimat, és külkereskedelmi üzletkötő lettem, nyelveket tanultam. A Herbáriánál találtam egy hirdetést 1983-ban, amely szerint a frissen külkereskedelmi jogot kapott Compack Kereskedelmi Vállalat – egyedüli kávé-, tea- és fűszerforgalmazó cég – teabeszerzőt keres. Felvettek, és bekerültem a mélyvízbe, nem volt olyan szakember, akitől a munkát átvehettem volna, viszont pont a teaszezon eleje volt már, és az egész ország ellátása tőlem függött. Első évben fel kellett térképezni a legnagyobb teaelőállító országok, mint India, Ceylon, Kína teaelőállítóit, exportőreit, de már azonnal élesben be is kellett indítani az importot, mert fennakadás nem lehetett. Akkor még minden nehezebben működött, nem volt internet, telexen folyt a kereskedés, hozzájött az időeltolódás és az aukciókhoz való alkalmazkodás. A „teaszakértés” pedig a munkám során azonnal elkezdődött: a mintákat beküldte az exportőr, kóstolással ki kellett választanom a legjobb ár-érték arányú mintát, majd alkudni kellett az árból, jóváhagyásra az igazgatónak előkészíteni és rohanni, hogy az aukciót, melyet csak bizonyos napon rendeztek, elérjük a kérésemmel. 

Lexi: Tehát valójában teabeszerzőből teaszakértő lett azzal, hogy kóstolgatta a teákat. Volt esetleg erre külön oktatás, hogy mikor mit kell figyelembe vennie a teák minősítésénél?

B-B.Zs.: Sokat könnyített a munkámon, hogy a Lipton cég felajánlotta, hogy a teaminősítést megtanítja nekem. Naponta 400-600 teát kellett tesztelni, ami bizony kimerítő. Majd elsőként Magyarországról felkereshettem a legnagyobb teagyárakat és -forgalmazókat. Így jártam háromszor Kínában, háromszor Indiában, tízszer Ceylonban, Grúziában és a nyugati nagy teás cégeknél is. Mindenhol lehetett új információkra szert tenni. Miután ma már a multik a tea beszerzést elvették tőlünk, hiszen csak import csomagolt teát vehetünk, nincs szükség teaszakértőre. Úgy gondolom, hogy én lehettem az első és utolsó mohikán e szakmában.

Lexi: Mire a legbüszkébb, amit a munkája során elért?

B-B.Zs.: Amikor az Unilever, a Lipton márka tulajdonosa bejött 1990-ben az országba, felajánlotta a Lipton termékmenedzseri állást, amit el is vállaltam, mert ezt megelőzően vette meg a Douwe Egberts a Compackot, és a tea beszerzést áttette Utrechtbe. Így már szenvedtem, hogy nem a mi ízlésünknek megfelelő teát, nem az általunk kialkudott áron vehettem. Azt kellett használni, amit kaptunk.
A Lipton korábban csak fekete teával foglalkozott, de nekem megengedték, hogy a filteres fekete, majd a gyümölcsös teákat kifejlesszem és ezeknek a gyártását Ceylonban betanítsam és beindítsam. Rendkívül izgalmas feladat volt, hogy egy nagyon jó hírű teabeszerző és export üzemből egy filterestea-részleget úgy hoztunk össze, hogy az Unilever nem támogatta a szegény beszállító saját cégét Ceylonban. Nem érdeke, hogy azok is szert tehessenek profitra. Szinte titokban vásárolták a használt gépeket Ausztráliában. Egy nyomda vállalkozott arra, hogy megveszi a legmodernebb, számítógéppel vezérelt, tehát pár órán belül kész csomagoló anyagot előállítani képes korszerű gépsort. Akkor még Magyarországon hetek kellettek ahhoz, hogy az első mintát kézhez vehessük, amikor én Ceylonban kiutazásom után 5 nappal már a bekevert, aromásított és lecsomagolt teát is haza tudtam hozni. Azt gondolom, hogy életem egyik nagy sikerélménye volt, hogy fel tudtam rázni a partnereket és össze tudtam fogni egy ekkora beruházásra. A tevékenységem miatt a Lipton és az Unilever nagyon elismert. A teabeszerzési munkám mellett elsajátítottam a marketingtudást is, ami sokak szerint az Unilevernél a legmagasabb szintű. 

Lexi: Mivel foglalkozik jelenleg? 

B-B.Zs.: Miután külföldre akartak magasabb pozícióba helyezni, ami nem volt összeegyeztethető a családi életemmel, saját magam jöttem el a cégtől, és alakítottam meg a saját teaimportőr cégemet, a B&B Marketing Bt.-t (www.teaker.hu) 1999-ben, ahol csak leveles teákkal foglalkozom. Célom az volt, hogy a könnyen használható filteres teák mellett az igényes teafogyasztók igényeit is kiszolgáljam. Ezután kezdtek a teaházak, illetve a minőségi teaboltok létrejönni. Havonta hozunk friss teákat, de csak szigorúan ellenőrzött, nagyon patinás cégtől.

Lexi: Ha most egy fiatal azt határozná el, hogy teaszakértő szeretne lenni, mit tanácsol, hogyan valósítsa meg ezt az álmát?

B-B.Zs.: Ha most akarna teaszakértő lenni egy fiatal, ki kellene mennie Németországba vagy Nagy-Britanniába egy nagy teás céghez, 4-5 évre. Azt a lehetőséget, amit én megkaptam annak idején, nem valószínű, hogy bárki ma ugyanúgy elérheti.

Lexi: Van kedvenc teája? Melyik és miért? Gyerekkorában is kedvelte a teát?

B-B.Zs.: Nagyon szeretem a Darjeeling és az Oolong Milky teát. Lágy és kellemes ízű mindkettő. Gyerekkoromban is ittunk teát, de cukorral és citrommal. Ma főképpen natúr szeretem. 

Lexi: Melyik teát ajánlja leginkább élettani hatása miatt?

B-B.Zs.: A legtöbb jó tulajdonsággal a fehér tea rendelkezik, majd a zöld és Oolong tea. Változik a tea összetétele a fermentáció alatt. Viszont rendkívül fontos, hogy sok olyan nyomelem van benne, ami bizony a termőföldön mostanában termelt növényekben rohamosan csökken. Sokan nem tudják, hogy amennyiben a csersavra és koffeinre érzékenyek, akkor a Rooibos teát kell fogyasztaniuk. Újszülött kortól már adható.

Lexi: Jövőbeni tervek?

B-B.Zs.: Jelenleg már nyugdíjas vagyok a cégem mellett. Szeretünk nyugodtan utazgatni, olvasni, mert a munkás évek alatt tanultam, utaztam, vagy szerveztem, de mindig más érdekében. Egy kicsit a család került manapság a középpontba.

Teamező

Címkék:        

Hozzászólások