Lexi Babasztár játék

Lexi & Magazine

Világ / Portré

Haragban lenni a szépséggel

A Kölnben született Christa Päffgen művésznevét Herbert Tobias germán fotográfus ajánlására vette fel, így ismerhette meg a világ Nico néven. 1955-ben már leszerződtette a Vogue, az Elle magazinban is láthatták, de több akkori divatmagazinban is feltűnt az ezt követő időszakban. Még 18 éves kora előtt leszerződött a Chanellel is, de mielőtt munkába állt volna, New Yorkba menekült. A lány ekkor már hadilábon állt a modell szakmával, mondhatni a pokolba kívánta ezt a foglalkozást. Saját szépségét is taszítónak találta, talán ennek is tudható be az, hogy a legtöbb képen búskomor és mogorva arcát mutatta. Amerikában már éneket és színészetet kezdett tanulni, Lee Strasberg Actor’s Studiójában Marilyn Monroe-val osztálytársak is lettek. Reklámfilmekben és játékfilmekben is kapott szerepet, így látható például Federico Fellini Édes élet című filmjében is.

1962-ben született meg fia, Ari. Nico azt állította, a kisfiú apja nem más, mint Alain Delon filmsztár. A francia színész sokáig cáfolta az apaságot és azt, hogy bármilyen kapcsolata lett volna a vonzó nővel. Ennek ellenére a gyermeket 4 éves korában Delon szülei magukhoz vették: egy látogatást követően a nagyszülők már úgy vélték, a kis Ari teljesen ugyanúgy néz ki, mint fiuk gyerekkorában. A későbbiekben vállalták további nevelését.

Nico ekkor már Andy Warhol védence volt a Factory-ban, ami műteremként és nagy összejövetelek helyszíneként is funkcionált akkoriban. A korszak jelentős művészei mind megfordultak itt: zenészek, írók, festők, színészek, filmrendezők gyakran jártak az itt megrendezett partikra. A nagy hatású The Velvet Underground zenekarnak is Warhol ajánlotta Nicót mint énekest, így 1965 és 1967 között ebben a formációban zenélt többek közt Lou Reed és John Cale társaságában. A nő hangja egyedülálló volt az akkori underground énekesek között, akcentusa pedig még izgalmasabbá tette azt. Ennek a szerencsés találkozásnak az eredménye a híres banános lemez is, ami a Rolling Stone magazin „Minden idők legjobb albumainak listáján”  a 13. helyen szerepel, nem véletlenül. A zenekari közreműködést követően 6 szólólemeze jelent meg.

Annak ellenére, hogy Nicót gyakran a mai napig megközelíthetetlennek és hűvösnek állítják be különböző írások, és sokan így emlékeznek vissza rá, jó néhány neves művésszel hozták hírbe, miszerint viszonyuk volt egymással. Ilyen többek közt a híres The Doors zenekar frontembere, Jim Morrison, vagy Bob Dylan énekes-dalszerző is.

A '80-as évekre önpusztító életmódjának köszönhetően elérte furcsa célját: szépségét gyakran igénytelenség és visszataszító külső váltotta fel. Élete utolsó éveiben megpróbált ugyan változtatni életstílusán, letette a drogokat és az italt, de legyengült szervezete 1988-ban feladta a küzdelmet: egy szívinfarktust közvetlenül követő agyvérzés okozta halálát.

Az egykori német modell fiatalkori szépsége sok nő számára irigylésre méltó, ő mégis örömmel fordította azt ellenkezőjére: örült, ha külseje kiábrándítóan hatott. Művészete, énekesi-dalszerzői munkássága máig is nagy hatással van a zenei életre, így igazi mítosz maradt az utókor számára. 

 

A képek forrása: www.shelf3d.com, www.forums.thefashionspot.com, www.arttattler.com

Címkék:                    

Hozzászólások