Ancika12 évesen sütöttem az első tortám, magam és tesóm nagy örömére :) de mégsem lettem cukrász, bár ami késik nem múlik. Nekem hobbi a sütés, kikapcsol, megnyugtat.
Hozzávalók (18 cmes formához):
Ancika12 évesen sütöttem az első tortám, magam és tesóm nagy örömére :) de mégsem lettem cukrász, bár ami késik nem múlik. Nekem hobbi a sütés, kikapcsol, megnyugtat.
Hozzávalók (18 cmes formához):
Hozzávalók:
1 tárca tarja, 1ü alma cider, só, bors, kedvenc fűszerkeveréked, 3 alma (én a zöldet szeretem), 2 fej lila hagyma, 1 fej foghagyma, és bacon.
Ha gasztronómiáról van szó, az erdélyi ízek kétségtelenül közel állnak a magyar ember szívéhez – az enyémhez legalább is mindenképpen, de valószínű, hogy nem vagyok egyedül ezzel... A minap egy székelyudvarhelyi lánynak voltam – mondhatni – a kuktája, aki főzés közben részletesen, nagy kedvvel avatott be a székely konyha trükkjeibe. Egyebek mellett puliszka készült, azonban nem a számunkra ismert módon. Íme, az eredmény és a nagyszerű recept!
A minap ismét rám jött a konyhai alkothatnék, így főzéskor nem pusztán az lebegett a szemem előtt, hogy jóllakjak – és jóllakassak másokat –, hanem az is, hogy valami újdonsággal rukkoljak elő.
Az ünnep előtti utolsó napokban egy ötletgyűjteménnyel szeretnénk kedveskedni azoknak, akik tanácstalanul várják az ünnepeket, vagy még nem volt idejük átgondolni, mit készítsenek.
Végre a szombat délután csak az enyém volt, s mivel egész héten nagy volt a nyüzsgés, úgy gondoltam, hogy egy nagy kedvencemmel fogom megjutalmazni nem csupán magam, hanem a családot is. Mindannyian kicsit Gombóc Artúrok vagyunk: csokiból sosem elég, jöhet belőle bármilyen, mi szeretjük. Ráadásul ott árválkodott a kosárkában egy narancs, így azt gondoltam, hogy házasítani fogom a csokival.
Van egy nép, amelyet – ahogy a himnuszuk tartja – Csaba királyfi vezetett, s híresek nyakasságukról, keménységükről, valamint arról, hogy ritkán szólnak, és akkor se sokat. Ők a székelyek.
A puliszka – vagy málé – kukoricadarából készült, jellegzetes székely eledel, mely sok esetben a régi idők szegény családjainak egyetlen napi energiaforrása volt, s sokszor kenyér helyett fogyasztották.
Ki ne szeretné ezt a nagyon is finom és már önmagában örömhormont termelő összetevőkből álló édességet? Azok táborát erősítem, akik imádják, és gyakorlatilag nem ismerek olyan okot, ami miatt ki tudnám hagyni. Egy kedves ismerősöm pedig elárulta ezt a receptet, amelyet megosztok most minden Kinder Buenót szerető olvasóval!
Nálunk a családban nagy hagyománya van a vasárnapi sütéseknek, s ez mára már amolyan kis rituálévá kerekedett. A rohanó hétköznapok okozta fáradtság is pikk-pakk elillan, amint a lakást belengi a sütemény illata.