Lexi & Magazine

Szellem

Karácsony forgatagában – Ünnep székely módra

Emellett a boltokat is egyre inkább az ajándékokat beszerző emberek lepik el. Bár az ünnep nem arról szól, hogy látványosabbnál látványosabb ajándékokkal kápráztassuk el a másikat. Ezt bizony tudták nagyon jól elődeink is, hiszen a hagyományok, a karácsony köré rajzolódott népszokások mind azt példázzák, hogy az egymással eltöltött minőségi idő, a család összejövetele a legdrágább s legszebb, amit kaphatunk. 

Az erdélyi emberek legtöbb hagyománya is ehhez az ünnephez kötődik, s hosszas készülődés előzte meg: disznóölés, takarítás – hiszen a ház legeldugottabb zugát is felsúrolták, sütöttek-főztek. Szenteste feldíszítették a fát, amelyre diót, tobozt tettek dísz gyanánt, s meggyújtották a gyetyákat, majd a család közös imába kezdett a fenyő alatt. Ezt követően megérkeztek a falu legényei, akik énekszóval adták hírül Jézus születését. Később felkerekedett a család, s elment az éjféli misére, mely után otthonaikba visszatérve áldott ünnepet kívántak egymásnak.

A vacsora közben keletkezett morzsát nem volt szabad kidobni, sőt, féltő gonddal őrizték, s mágikus erőt tulajdonítottak neki: rontás ellen vagy orvoslás során hasznát vették.

A karácsonyi asztalra töltött káposzta, különböző sült húsok kerültek; semmiképp sem ettek babot és lencsét, mivel úgy tartották, hogy ezek az étkek a fogyasztójuknak kelevényt okoznak.

Az ünnep első és másodnapján is templomba mentek, s utána felkeresték rokonaikat, ismerőseiket. Nagymamám mesélte, hogy ilyenkor a gyermekek ajándék gyanánt egy-egy szem kockacukrot kaptak, s mivel népes család a székely embereké, így szépen felöltözve, ünneplőben, sorba álltak a ritka finomságért, amelyet a föld egyetlen egy kincséért sem fogyasztottak volna el, hanem őrizgették; eldugták az ínségesebb napokra.

December 28-án, az aprószentek napján a fiúk elindultak a faluba, s betértek minden házba, ahol az asszonyok és a leánykák vállát megveregették finoman egy vesszővel, amiért aprópénzt kaptak.

Végül a decemberi ünnepkör záró pontja nem más, mint a szilveszter és az új esztendő beköszönte, amit szintén egy hálaadó istentisztelettel kezdtek, s éjfélkor pedig a falu összes harangja egyszerre kondult meg, miközben elkezdődött az óesztendő búcsúztatására rendezett bál, mulatság, melyen a falu apraja-nagyja részt vett. Az újév első napján csupán a férfiak léphettek ki a házból, mivel az, ha január elsején asszonnyal találkozik valaki az utcán, nem hozott volna szerencsét.

 

A kép forrása: www.viatransylvania.com

 

 

Címkék:  

Hozzászólások