Lexi & Magazine

Szórakozás / Film

Gyilkos hipnózis

A hipnózis egyfajta megváltozott tudatállapot, amikor a figyelem beszűkül. Az emberek többsége hipnotizálható, bár különböző mértékben: a legtöbb ember közepesen, de kis mértékben szinte mindenki. A hipnózis során a hipnotizált alany akarata alá van rendelve a hipnotizőrnek, azaz egy olyan személy akaratának, aki őt ebbe az állapotba juttatta.

Lasse Hallström legújabb svéd krimijében a hipnózis központi része a filmnek, arra építkezik – csak sajnos kevés információval lesznek gazdagabbak a nézők. A rendező hosszúra nyúlt hollywoodi karrierje után, 25 év elteltével tért vissza hazájába filmet rendezni, ráadásul első alkalommal thrillert. Ugyanis eddig olyan filmek rendezése fűződik a nevéhez, mint például az Árvák hercege, a Csokoládé, a Casanova, a Kedves John!, a Lazacfogás Jemenben vagy a Menedék (melyet szintén 2013. április 25-től játszanak a hazai mozik – a szerk.).

A film alapjául szolgáló könyvből, Lars Kepler 2009-ben megjelent bestseller krimijéből csak Svédországban több mint 1 millió példány fogyott el. Lars Kepler írói álnév, a regény eredeti szerzői a svéd Alexander Ahndoril és Alexandra Coelho Ahndoril, akik nemcsak író-, hanem házastársak is. A műből készült film a tervek szerint egy 8 részes sorozat első része.

A Hipnotizőr a tavalyi évben készült el, sikerét az is mutatja, hogy 2013-ban Svédország a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára is nevezte ezt a filmet.

A sorozat központi karaktere, a magas, hallgatag, kissé halvérű, szürke szemű Joona Linna (Tobias Zilliacus) a Stockholmi Rendőrség főfelügyelője, aki erős, félelmet nem ismerő, az igazságot állhatatosan kutató figura. (A rendőrnyomozót játszó színész egyes hírek szerint az összes filmre aláírta már a szerződést.)

A múltjában őrzött fájdalmas sebek kényszerítik olyan esetek elvállalására, melyek saját traumáit tükrözik, és ahol egész családok érintettek. Hogy elkapja a gyilkost, Joona Linna órákig tanulmányozza a tetthelyet, amíg képes lesz az elkövető fejével gondolkodni és elsajátítani módszerét. Amikor a gyilkos agya nyitott könyvvé válik számára, nemcsak azt látja pontosan, hogyan követte el a bűntényt, hanem azt is, hogyan tükröződik benne az elkövető belső drámája, tragikus sorsa.

A film egy erőteljes „in medias res”-szel indít: egy kegyetlen, véres sorozatgyilkosság közepébe csöppenünk. Majd ezt követően egy sötét éjszaka közepén Erik Maria Bark (Mikael Persbrandt) pszichiátert telefonhívás ébreszti egy stockholmi kórházból. Joona Linna (Tobias Zilliacus) nyomozó kéri azonnali segítségét egy akut trauma által öntudatlan állapotba került tinédzser, Josef (Jonatan Bökman) kezelésében. A nyomozó azt reméli, Erik képes kommunikálni a fiatal fiúval hipnózis útján, és így a rendőrség kikérdezheti. Azt akarják megtudni, ki gyilkolta meg brutálisan a fiú szüleit és húgát, hogy megmenthessék még életben levő nővérét, mielőtt túl késő lenne. Ám Erik 10 éve gyakorolta utoljára a hipnózist, és fogadalmat tett, hogy soha többé nem fogja, ugyanis fájdalmas emlékek törnek felszínre, ezért úgy dönt, nem segít a rendőrségnek. De nem sokkal később végül mégis hagyja magát meggyőzni, s ezzel mintha előre nem látható események áradata előtt szakítaná fel a gátat. Minden figyelmeztető jel nélkül erőszakos és megmagyarázhatatlan dolgok történnek vele. Fia eltűnik, és hogy esélye legyen megmenteni életét, Eriknek szembe kell néznie a múlttal: azzal az idővel, amikor kutatói munkája és házassága is az összeomlás szélén állt.

A megszállott nyomozó kitartó munkájának köszönhetően azonban lassan körvonalazódnak a gyilkosság rejtélyes körülményei, és egy rég elfeledett családi titokra is fény derül.

A mozi további gyengesége, hogy a kameraállásokból, zenéből és jelenetekből egyértelműen kitalálható, felderíthető volt az igazság – csak erősen kellett figyelni. A színészek játéka viszont különösen tetszett, megfogott: hiteles, átéléssel eljátszott, életszerű volt.

Fotók: Budapest Film

 

Címkék:          

Hozzászólások