Lexi Babasztár játék

Lexi & Magazine

Szórakozás / Kiállítás

A 2014. december 20-tól megtekinthető megújuló állandó kiállítás

Egyrészt a Várkert Bazár és Várnegyed rekonstrukciós kormányprogramjába illeszkedve megnyílt a múzeum új, a palota úgynevezett zárt kertje felőli bejárat a Királypincében, amely a Várkert Bazár mozgólépcsője és liftje, valamint a Magyar Nemzeti Galéria előtti Savoyai-terasz felől érkező látogatók számára a palotakertből biztosít új bejáratot a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumába. Az új bejárat fővárosi segítséggel megvalósult létesítése igazodik ahhoz a tényhez, hogy a Várkert Bazár és a várfalon futó gyilokjáró megnyitása miatt a Budavári Palota megközelítése és éátogatóforgalma ezzel az új iránnyal jelentősen megváltozott.
Másrészt az EMMI Önkormányzati Múzeumok állandó kiállításai számára biztosított (korábbi nevén Alfa-program) támogatása révén a középkori királyi palotát bemutató kiállitásunk újjárendezett központi része is elkészült. A palotaszinti kiállítás az Anjou-, Zsigmond-, Mátyás- és Jagelló-kori magyar királyi rezidenciát mutatja be feltárt maradványaival és műtárgyaival a hazai és külföldi látogatóknak.

A Kiállításról:

Buda „a királyi méltóság széke és trónusa”- a középkori királyi palota

2013-ban „A királyi palota – a kultúra vára” címmel megnyílt, nagy közönségsikernek örvendő újkori és legújabb kori palotatörténeti kiállításunk után az Emberi Erőforrások Minisztériuma ismételt támogatásával nagy örömünkre megnyithattuk a középkori palotatörténeti kiállításunk második részét.
A budavári palotaegyüttes területén az első kiállítás 1968-ban nyílt meg, az akkor frissen, 1967-ben a déli szárnyba költöztetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A kiállítás tárgyát és egyben helyszínét jórészt a középkori palota 1950-es években feltárt, majd gondosan helyreállított maradványai képezték, kiegészítve az itt feltárt leletekkel. A déli, barokk palotaépület alagsori helyiségeivel szellemesen összefűzött kiállítási térsor alapformáját tekintve azóta is változatlan maradt, míg magában a kiállításban történtek kisebb-nagyobb változtatások, így így legutóbb 2000-ben, a lépcsőházi bevezető térben.
A középkori palotát bemutató kiállítás alapelrendezésében természetesen a jövőben sem történhet jelentős változás, hiszen a maradványok helyzete adott. A kiállítást most mégis új koncepcióval, a történetet új formában kívánjuk bemutatni. A palotatörténeti kiállítást a múzeum ásatásai során feltárt tárgyi emlékekből állítottuk össze. Közülük is a legszebbek és a palota történetéhez leginkább kapcsolódnak a középkori uralkodói családokat és előkelőiket reprezentáló címeres emlékek, amelyek köveken és kályhacsempéken maradtak ránk. E címeres emlékeket egészíti ki néhány építészeti maradvány bemutatása. A kőemlékek közül érdemes kiemelni a boltozat indításához tartozó két kőmaradványt, melyeket csonkolt faágakkal díszítettek. Ezeket eddig csak egy 2005-ös időszaki kiállításunkon láthatta a nagyközönség. A korszakonkénti részletes bemutatást érintőképernyőre helyezett képes ismertetéssel oldottuk meg, amelyen az egyes uralkodócsaládok reprezentációját kísérhetjük végig képmásaik, pecsétjeik, címereik igen bőséges képanyagával és leírásaival. E képanyagot az uralkodói családok leszármazási táblái és az egyes uralkodókhoz vagy a palotához kapcsolódó érdekes történetek, leírások bővítik.
Az első részben tehát főként régészeti-műemléki szempontból „semleges” teret, a lépcsőházi szakaszt újítottuk meg. Ezekben a részekben a középkori palota általános- és építéstörténetébe vezetjük be a látogatót. Megújult az eredeti, 1968-as kiállításból ismert, a második világháborút követő ásatások során feltárt maradványokat bemutató makett is. A mellette, a falon elhelyezett Zsigmond kori palotát mutató rekonstrukciós rajz és fénytechnika segítségével egyértelműen megmutatja az egyes részletek, egykori helyiségek helyét. Továbbá a jelenlegi palota körvonala is megjelenik, hogy érzékelni tudjuk, hogy a középkori épületegyütteshez képest, jelenleg hol és mennyiben más épületben is állunk. Újdonság a falakon a korabeli hiteles ábrázolások mellett egy olyan tablósor is, melyeken a rekonstrukciós rajz, az ásatási fotó és a mai állapot együtt jelenik meg egyértelműsítve az egykori és a mai állapotot.
A kiállítás megújításának most befejezett, második szakaszában a Királypince felé vezető részben a királyi könyvtárakat, valamint Hunyadi Mátyás könyvtárát, az egykori középkori palota latrináját, őrségének körülményeit és egy kőfaragóműhelyt lehet a palotából részletesebben megismerni. Mátyás könyvtárából a Philostratus kódex másolatát lapozgathatják is a látogatók az érintőképernyős tájékoztatók mellett. Bemutatásra került egy 3D-s animáció a középkori királyi palota 1540 körüli állapotának egy lehetséges változatáról. Újdonság még, hogy kiállításra került a ránk maradt töredékekből egy összeállítás Mátyás király palotájából egy oszlopról: a királyi palota második udvarára vezető kaputorony hídjának két oldalán Mátyás király két bronz szobrot állíttatott fel vörösmárvány oszlopokra, két fegyvereket tartó, meztelen ifjú alakját. Az oszlopok oldalán katonai győzelmekre utaló feliratok voltak olvashatók. 1526-ban Szulejmán szultán a palotát kifosztva többek között ezt a két szobrot is elhurcolta, talapzataik azonban itt maradtak. A kiállításon a bronz díszeitől megfosztott márvány talapzat rekonstrukcióját mutatjuk be.
A középkorban a csillagjóslást (asztrológia) a csillagászat (asztronómia) fontos részének tekintették. Uralkodóink közül Mátyás király tűnt ki különösen az asztrológia iránti érdeklődésével. Mátyás személyiségét, reneszánsz művészetpártolását, humanista kapcsolatait, vagy éppen hadvezéri működését meghatározta az uralkodó mélységes bizalma az asztrológia iránt. A kiállításon kivetítjük egy festett csillagkép itáliai minta alapján. Ugyanis a budai királyi palota egyik legreprezentatívabb épületében, a királyi kápolna mellett három helyiséget, közte a Corvina könyvtár termét művészi eszközökkel kidolgozott, festett csillagképek díszítették. Közvetlenül a könyvtárterem melletti helyiség mennyezetére Mátyás király születési horoszkópjára utaló képet festettek. A könyvtárterembe lépőt a szemközti falon egy éggömb fogadta, mely Mátyás cseh királlyá választásának idejét mutatta. Végül egy harmadik helyiségben a csillagos ég azon szemlélhették, amikor II. Ulászló magyar király lett. Ezt korabeli útleírásokból tudjuk. A kiállításon ezt megidézendő, szemléltetendő került kivetítésre a csillagkép.
Emellett új információs rendszer került ki a középkori palotaszint minden egyes helyiségébe, melyről a látogatók magyar és nyelven tájélozódhatnak az adott térről.

A kiállítás kurátora: Magyar Károly, Spekner Enikő, Benda Judit, Végh András, Kovács Eszter. A BTM Középkori Osztályának munkatársai.

Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma
Budavári Palota E épületben
Szent György tér 2.

Címkék:    

Hozzászólások