Lexi & Magazine

Világ / Társadalom

Menekültnek lenni Tel-Avivban 1. rész

Az életünket szemlélhetjük pozitívan vagy negatívan, ez csak rajtunk áll. Sokan csak akkor adnak hálát mindazért, amijük van, amikor szembesülnek azzal, hogy másnak mennyi mindene nincs.  Mikor köszöntük meg utoljára, hogy vannak szeretteink? Hogy van mit ennünk? Hogy vannak ruháink? Mi ezeket a dolgokat természetesnek vesszük, és eszünkbe sem jut, hogy milyen kiváltságos helyzetben vagyunk. Bele sem gondolunk, hányan nélkülöznek a világban. És most nem csak az anyagi javakra gondolok.

Nemrég megismertem valakit, aki 7 hónapig önkéntesként dolgozott Tel-Aviv déli részén, és mesélt az ottani helyzetről. Mivel sokan nem ismerik ennek a vibráló, modern városnak a másik arcát, szükségét éreztem, hogy írjak róla. Izrael gazdasági és kulturális központjának ugyanis van egy kevésbé ismert oldala. A központtól tízperces sétával elérhető a szegénynegyed, a város mellett meghúzódó „másik város”. Itt többek között afrikai országokból és a Fülöp-szigetekről érkezett menekültek laknak. Ezek az emberek a szebb jövő reményében vágtak neki a veszélyekkel teli útnak, legtöbbször olyan országokból, ahol polgárháború dúl. A kilátástalan helyzet miatt képesek akár gyalog is átkelni a Sínai-félsziget sivatagos síkságain, vállalva az út kockázatait. Ha sikerül kijutniuk az országból (ami egyáltalán nem egyszerű), akkor ott vannak a beduin törzsek, akik rabolnak, megerőszakolják a nőket, sőt akár gyilkolnak is. Igen gyakori, hogy az “ígéret földjére” már csak az útközben elárvult kisgyerekek jutnak el.

 

                                                                                               

Ha megérkeztek, akkor sincsenek biztonságban, hiszen ki vannak téve a mindennapi megaláztatásnak, atrocitásoknak, amelyeket a helyiektől kell elszenvedniük. Bármikor kitoloncolhatják őket, és visszaküldhetik a szülőhazájukba, ami az árva gyerekek esetében egyenlő a halálra ítéléssel. Dél-Tel-Avivban körülbelül ötvenezer menekült él, akiket különféle szervezetek segítenek. Mivel a zsidók etnikusan homogén államot szeretnének, Izraelben többnyire kirekesztő a társadalom velük szemben. Sokszor illegálisan működnek a segélyszervezetek, az ételosztást például hivatalosan pikniknek álcázzák, mert törvénytelen. Mivel nincs sok munkalehetőség, a legtöbbjük hajléktalanként tengődik, vagy a „szerencsésebbek” egy kis lakásban nyomoroghatnak tizedmagukkal. Jogosan merül föl a kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak egy menekültnek a kitörésre ilyen körülmények között. Cikkünk következő részéből kiderül…

A képeket készítette: VM

 
 

Címkék:    

Hozzászólások