Lexi Babasztár játék

Lexi & Magazine

Világ / Társadalom

Emberi jogok világnapja

1948. december 10-én az Egyesült Nemzetek Szervezete dekralálta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, melynek 1. cikke kimondja: „Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van.” Az ENSZ közgyűlése 1950. december 4-én ezt a napot az emberi jogok napjává nyilvánította.

A nyilatkozat 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat, amelyek megilletnek minden embert; fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Tisztában kell lenni azzal, hogy a nyilatkozat nem törvény, tehát senki sem kötelezhető annak betartására, de mégis egy igen hatékony módszer arra, hogy diplomáciai kényszert fejtsenek ki a segítségével.

Az emberi jogok elismerésére való törekvések a kezdetektől jelen voltak a világ valamennyi pontján. Az első jogok biztosítása először az 1215-ben kiadott Magna charta libertatumban voltak jelen. Majd ezután sorra születtek meg az egyenlő emberi jogokkal kapcsolatos intézkedések, követelések. 1628-ban megjelent Petition of Rights a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az 1689-es Bill of Rights a parlament jogainak biztosítását tartalmazta. 1689 a Jognyilatkozat megszületésének éve, mely máig érvényben van Nagy-Britanniában.

Az Egyesült Államok jogrendjében a Függetlenségi nyilatkozat 1776-os elfogadása után jelent meg az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve.

Franciaországban a forradalom után, 1789 augusztusában létrejött Emberi és polgári jogok nyilatkozata deklarálta először az emberi jogok sérthetetlenségét.

Hazánkban az emberi jogok védelme a kiegyezés után jelent meg. 1878-ban a Büntető törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.

Az eredeti kiindulási pont az volt, hogy a nemzetek saját maguk számára deklarálják az emberi jogokat, később azonban megjelent a nemzetköziségre való igény. Ez a törekvés a világháborúk miatt akadályokba ütközött, de a harcok végével még erőteljesebben jelent meg az igény erre. Ezen folyamat legfontosabb pontja az ENSZ 1945-ös alapokmánya, illetve az 1950. november 4-én aláírt Római egyezmény. (Forrás: http://hu.humanrights.com/what-are-human-rights/brief-history/cyrus-cylinder.html)

 

 

Az emberi jogok tiszteletben tartása, a létező normákra vonatkozó információk terjesztése és az emberek megismertetése jogaikkal mind olyan kötelezettségek, amelyeket az államok készségesen felvállaltak, és ezenfelül minden állampolgár feladata. Ám ez korántsem tűnik egyszerűnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek nem ismerik a jogaikat. Pedig ha tisztában lennének azokkal, képesek volnának jobb életet élni, és könnyebben kezelni problémáikat, nehézségeiket. 

Az egyenlőség, a szolidaritás olyan értékek, amelyek ma, a XXI. században nehezen képesek érvényesülni. Napjainkban a rasszizmus és a diszkrimináció hatalmas méreteket ölt, aláásva az egyenlő bánásmód, a méltóság elveit. Ahhoz, hogy ennek elejét vegyük, globális összefogásra van szükség, melynek kulcsszereplői lehetnek a fiatalok. Ők, a gyermekekkel együtt, a prevenció fontos szereplői. A legfőbb feladat, hogy megtanítsák nekik és mindenkinek az emberi jogokat. A tanuláson keresztül kezünkben lesz az a tudás, melynek pontos ismeretével képesek lesznek megalapozni egy józanabbul gondolkodó civilizációt. A ma gyermeke, aki a holnap felnőtt embere, képes lesz felelősségteljesen élni önmagáért, a családjáért és a csoportjaiért, melyekhez tartozik.

El kell ültetni a csírákat, mely által képesek lesznek szemléletváltozást hozni, és egy olyan világot teremteni, ahol az emberi jogok nem kiváltságként, hanem valójában minden embernek vele született jogaiként jelennek meg.

 

Képek forrása: www.access-info.org ; filosofia.pro.br

 

 

Címkék:      

Hozzászólások