Lexi Babasztár játék

Lexi & Magazine

Világ / Portré

A világ egy lány ceruzáján keresztül – Interjú Zsolnai Erikával

Lexi: A rajzaidat látva jogosan gondolná az ember, hogy ez egy hosszabb folyamat eredménye. Mióta rajzolsz komolyabban? Egész kicsi korod óta hobbi ez az életedben?

Zsolnai Erika: Gyermekkoromban nem volt annyira jellemző, hogy sokat rajzoltam volna. Ugyanannyira szerettem csinálni, mint bármelyik gyerek. Komolyabban először 2010-ben, a gimnáziumi kollégiumban ültem le rajzolni, aztán ez abbamaradt, utána pedig 2012-ben ismét belekezdtem.

Lexi: Már a kezdetekkor is érkeztek pozitív visszajelzések? Felismerted már akkoriban, hogy mennyire különleges, amit csinálsz?

Zs.E.: Eleinte nem igazán mutattam meg másoknak, aztán később egyre nagyobb híre ment, hogy ilyesmivel foglalkozom, de különlegesnek most sem gondolom.

Lexi: Számodra mit jelent a rajzolás? Hobbi, esetleg önkifejezés? Tudsz rá annyi időt szánni, amennyit szeretnél, vagy amennyit igényel?

Zs.E.: Régen hobbi volt, most viszont már nélkülözhetetlen tartozékaim lettek a rajzeszközök, a napi rutin részét képezi. Próbálok annyi időt eltölteni ezzel, amennyit csak tudok, de ez nem mindig megy. Viszont az órarendem olyan, hogy mellette tudok éjjelente rajzolni, reggel pedig nem kell korán kelnem. Persze ehhez hozzátartozik, hogy rengeteg megkezdett rajzom van elfekvőben, amik arra várnak, hogy befejezzem őket.

Lexi: Szükség van ehhez ihletre? Vagy csak leülsz, és automatikusan jön az egész?

Zs.E.: Ha a téma megvan, onnantól könnyű; kitalálok valamit, ami menetközben változhat. Sokszor kapom magam azon, hogy egészen eltértem az eredeti tervtől, de nem is baj, mert végül így lesz a legjobb.

Lexi: Hogyan zajlik a témaválasztás?

Zs.E.: Általában úgy rajzolok, hogy abból tanuljak is. Mindig olyasmit választok, amit elsőre nehéznek találok, így tudok fejlődni. Próbálok mindig odafigyelni a részletekre, új technikákat próbálok ki, kiderítem, hogy mit hogyan a legalkalmasabb megrajzolni. Törekszem a lehető legnagyobb pontosságra, régebben ez csak a fő vonások szintjén ment.

Lexi: Mennyi idő, amíg elkészül egy ilyen remekmű?

Zs.E.: Ez általában mérettől függ, egy A3-as kép körülbelül 15-18 óra.

Zsolnai Erika

Lexi: Mik a terveid a jövőre nézve? Szeretnéd, ha ott lenne a rajzolás az életedben hivatásszerűen is?

Zs.E.: Igen, mindenképpen szeretném, ha ez a dolog folytatódna, még ha csak hobbi szinten is, mert örömömet lelem benne, és épp ez az, ami miatt az egészbe belekezdtem. Azt is el tudom képzelni, hogy hivatásosként űzzem ezt. Terveim közt szerepel az is, hogy megtanuljak festeni, ezt már valamilyen szinten el is kezdtem, illetve szeretném még a tetoválást is kipróbálni, hiszen mindig is érdekelt ez a művészeti ágazat.

 

Nagy Alexandra

Címkék:          

Hozzászólások