Lexi & Magazine

Világ

A Budavári Királyi Palota Mária mennybemeneteléről elnevezett kápolnája

Őszintén szólva el sem tudom képzelni, hogy Pocakos János hogyan érezné magát, mire gondolna, egyáltalán tetszene-e neki, ha meglátogatná a budavári királyi kápolnát. 648 év hosszú idő, és pontosan ennyi idő telt el az építkezés kezdete óta. János lapicida I. Lajos egyik budai építőmestere volt. A csaknem 6 és fél évszázad változásokkal, esetünkben súlyos változásokkal járt együtt.

Aki már járt Párizsban, láthatta a Sainte-Chapelle-t. A királyi kápolna a Sainte Chapelle-hez hasonlóan alkápolnából, valamint egy hosszabb és magasabb felsőtemplomból állt, melyet Mátyás király építtetett át. Itt helyeztette el 1489-ben Alamizsnás Szent János ereklyéjét, melyet II. Bajazid szultántól ajándékba kapott. (Ma a pozsonyi Szent Márton-templom Alamizsnás Szent Jánosról elnevezett kápolnájában található.)

1686-ban, Buda visszavétele során a királyi palota csaknem teljesen megsemmisült. Elpusztult a felsőtemplom is.

1714-ben III. Károly király egy új, barokk palota építése mellett döntött. A megmaradt romokat elbontották, elplanírozták. A II. világháború pusztítása kellett ahhoz, hogy a középkor emlékei, így az altemplom maradványai is újra napvilágra kerüljenek. Gerevich László régész olyan állapotban tárhatta fel, hogy lehetséges volt a restaurálása.

Mint írtam, nem tudom, Pocakos János hogyan érezné magát a felújított kápolnában. A középkori emberek máshogy gondolkoztak, szenvedélyesebbek voltak, talán mélyebben élték meg hitüket. A királyi kápolnát az ő vallási és esztétikai igényeiknek megfelelően építették, őket szolgálta, és mai formájában nem biztos, hogy számukra alkalmas lenne.

A kései szemlélő mást néz, mást lát. Az eltelt több mint fél évszázad megfosztott minket annak lehetőségétől, hogy megtekinthessük a kápolnát akár eredeti, akár a Mátyás által átépített valójában. Mégsem érzem, hogy emiatt szegényebbek lennénk. Amit elorzott a történelem, azt pótolta a modern szellemiségű műemlékvédelem. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársaként gyakran keresem fel a múlt e csodálatos emlékét. Számomra olyan, mint egy gyönyörű, idős asszony, akiről az idők során lekopott minden; a rafinált, szépséget hangsúlyozó smink, kacér tekintet. Ami maradt, az a kellék nélküli, időtlen szépség. 648 év egyetlen másodpercben.

 

Címkék:    

Hozzászólások